Pittyáéknál volt kukoricatörés. A szekerek forogtak a kukoricával, az emberek kinn dolgoztak a földeken. Sietni kellett nekik, hogy még aznap letörjék az összes tengerit. Mi gyermekek a háznál voltunk és játszottunk két kanyar között. Amikor megjött a szekér, felugráltunk rá, és hánytuk lefelé a kukoricát egy csomóba, hogy könnyebb legyen majd fosztani. Így esett, hogy fogócskáztunk. A két udvart elválasztó kerítésen volt két kiskapu. Úgy fogócskáztunk, hogy az egyik kapun a hátsó udvarba, a másikon pedig az elsőre mentünk. Már jó ideje fogócskáztunk mikor az egyik gyermek észrevette, hogy vérzik a kezem. Megálltam és ránéztem. A bal gyűrűs ujjam, ahogy találkozik a kézfejemmel, nem nagyon de azért vérzett. Kicsit jobban szemügyre vettem és láttam, hogy egy óriási húsdarab hiányzik onnan. Kilátszott a csont fehérsége és az inakat is láttam hogy mozognak. Nem tudtam mitevő legyek de a többi gyermeknek volt annyi lélekjelenléte hogy elkísértek az orvoshoz. Dr. Hercegh Sándor amikor meglátott nem akart hinni a szemének mert a seb akkora volt. Varrni is csak úgy tudta, hogy több fokozatban húzta össze. Így aztán jó ideig kellett járni hozzá mire beforrt. Az orvos azt mondta olyan vagyok mint a macska, mert érzéstelenítés nélkül varrta mindig a sebet és én még egy kukkot sem szóltam. Másnap bekötött kézzel vettem részt a fosztásban, de természetesen csak hős nézőként. A kiskapun megtalálták a húsdarabot egy elhajlított szög alatt. Még egy darabig ott hagyták okulásul a gyerekeknek. A kezem szépen beforrt, de a seb helye még mindig látszik elég jól. Ez a kukoricatörés is emlékezetes maradt, nem csak számomra hanem Pittya számára is. Most ötven év után, hogy náluk jártam, még mindig emlegeti.
Másik.
Divat volt csúfolni a cigányokat, mert nem nagyon szerettük őket. Lemásztak a dögkútba, és onnan szedték ki a húst. Egyik alkalommal szóváltásba keveredtem az egyik cigánygyerekkel és az a fejemhez vágott egy valamilyen óriási állat csontját. A fejem vérbe borult és alig tudtam haza menni mert kóvályogtam. Mikor haza értem elájultam és már csak az orvosnál tértem magamhoz. Szintén jó néhány öltéssel hozta helyre, amit a cigányoktól kaptam.
Másik.
Pingpong versenyen voltunk Nagykátán. Vegyes párost játszottunk, és már harmadikok voltunk, csak egy meccs lett volna az áhított első helyért, mikor a párom a küzdelem hevében szájon vágott az ütővel. Dőlt a vér a számból, így maradtunk harmadikok.
Szegénykém,de az enyém sem volt kevés jártunk a nyomdához az ablakra másztunk és mindig kaptunk szép szines papirokat,
egyszer pont jött a művezető és a hatalmas vaskeretes ablakot gyorsan becsukták a billenő ablakot a láncot kiakasztották,hogy ne kapjanak ki.
Nekem mind a két kezem az ablakban volt hiszen ott kapaszkodtam,kirángattuk,de mire hazaértem minden ujjam megfeketedett,anyám ép kormolta a kályhát és jól megpofozott és úgy kormosan rohant a korházba velem,nyolc ujjamról vették le a körmömet ,és este tizenegykor haza is értünk,sosem mentem a nyomdához utána
Szegénykém,de az enyém sem volt kevés jártunk a nyomdához az ablakra másztunk és mindig kaptunk szép szines papirokat,
egyszer pont jött a művezető és a hatalmas vaskeretes ablakot gyorsan becsukták a billenő ablakot a láncot kiakasztották,hogy ne kapjanak ki.
Nekem mind a két kezem az ablakban volt hiszen ott kapaszkodtam,kirángattuk,de mire hazaértem minden ujjam megfeketedett,anyám ép kormolta a kályhát és jól megpofozott és úgy kormosan rohant a korházba velem,nyolc ujjamról vették le a körmömet ,és este tizenegykor haza is értünk,sosem mentem a nyomdához utána
Hát azt el is hiszem.