"Ha �jra el�vesz a honv�gy, gondolj arra: minden k�p, amit mutat, a m�lt�. Mintha r�gi-r�gi f�nyk�pes albumban lapozn�l. Ma m�r semmi sem azonos azzal, ami benned f�j. Nemcsak az id� v�ltozott: megv�ltoztak a hegyek �s a v�lgyek. Az erd�k �s a mez�k. Ma m�r nem olyanok, mint akkor voltak, ma m�r semmi sem olyan. Minden megv�ltozott, minden idegen. A meghitt r�gi utak, amelyekre visszav�gy�dik benned a f�jdalom, m�r nincsenek."

Wass Albert

A Magyar Kult�ra Napja
2010. janu�r 23. 14:00:11


187 �ve, 1823. janu�r 22.�n �rta le K�lcsey Ferenc Himnuszunk sz�veg�t szatm�rcsekei mag�ny�ban. Erkel Ferenc j� h�sz esztend�vel k�s�bb zen�s�tette meg.

Gy�ny�r� k�lt�i m� e 64 sor.

A tud�s irodalomt�rt�n�szek azonban nem t�l gyakran emlegetik, hogy val�j�ban mi�rt is m�s ez, mint sok eur�pai orsz�g himnusza.

Mindj�rt v�laszolok r� - h�rom p�ld�val is:

A n�metek p�ld�ul a Deutschland, Deutschland �ber alles, �ber alles in der Welt kezdet� sz�veget ma m�r nem �neklik. A m�sodik vil�gh�bor� ut�n - mondjuk �gy - a gy�ztes Eur�pa tiltakozott e megfogalmaz�s ellen, mert e sz�veg ugyeb�r annyit jelent, hogy N�metorsz�g mindenek feletti, mindenek felett �ll - az eg�sz vil�gon. Megmaradt Haydn gy�ny�r� zen�je �s ma, az eredeti himnusz-vers harmadik szakasz�t �neklik a n�metek - B�rmily hihetetlen is, de csak 1991 �ta.

A Szovjetuni� himnusza a soha nem l�tez� szabads�got emberis�g legnagyobb puszt�t�it Lenint �s Szt�lin �ltette �vtizedeken �t. A mostani Oroszorsz�gnak - mondjuk �gy a jogut�dnak - csup�n 10 esztend�s a himnusza.

A franci�k�, az �gynevezett La Marseillaise - a v�rben �ll� harcr�l sz�l �s fegyverbe h�v.

E r�vidke eur�pai p�ld�kat csak az�rt hoztam ide, hogy l�ssuk a legfontosabbat. Azt ugyanis, hogy a mi Himnuszunk nem �ltet kir�lyt, uralkod�t, nem himnusza m�g a honszerz� �rp�dnak sem, az orsz�g �p�t� IV. B�l�nak �gyszint�n nem, de m�g a diadalt diadalra halmoz� M�ty�st sem dics��ti.

A mi Himnuszunk az �vsz�zadokon �t szorongatott, k�ts�gbeesett n�p IM�DS�GA a mi megtart� Isten�nkh�z. Az irodalom tud�s m�vel�i teh�t gyakran felejtik el - �gy emlegetni e csod�latos 64 sort. Teh�t, hogy ez egy K�ZBENJ�R� IM�DS�G: Isten �ldd meg a magyart!

Am�g nem volt K�lcsey Himnusza, addig is volt a magyars�gnak �sszetart�, kollekt�v im�ds�ga, a n�p ajk�n �rz�tt �nekekkel. Nem minden id�szakban, nem mindig azonos bels� er�vel, hiszen pl. az elm�lt sz�zad diktat�r�i / 1919-re gondolok �s az 55 �vig tart� magyar bolsevizmusra / t�zzel vassal irtottak mindent, ami nem a parancssz� ideol�gi�ja szerint sz�letett. De mondom: voltak a n�p ajk�n �rz�tt �nekek, pl. a Boldog- asszony any�nk, a Sz�kely Himnusz / ne hagyd elveszni Erd�lyt Isten�nk /, a reform�tusok 90-ik zsolt�ra: "Te benned b�ztuk eleit�l fogva", vagy az evang�likusok "Er�s v�r a mi Isten�nk" kezdet� Luther �neke.

Teh�t mindig az Isten seg�ts�g�t, �ld�s�t k�rt�k harcaink elcs�gged�s�nk, elnyomat�saink neh�z �veiben, vagy balsors t�pte �vtizedeink alatt.

Ilyen Himnuszt teh�t egyetlen eur�pai n�p sem mondhat mag��nak, mint amilyet nek�nk hagyott �r�k�l a 33 �ves K�lcsey, a szatm�rcsekei szoba csendj�ben. A Nemzeti M�zeumban �rz�tt k�ziratban csak egy-egy par�nyi jav�t�s l�that�, teh�t szinte �ml�tt a tolla al�l e fels�ges 64 sor.

Sajnos mindm�ig nem v�di az Alkotm�ny nemzeti im�ds�gunkat, pedig r�t�rt a sorokra maga R�kosi is az 50-es �vek elej�n mondv�n: az m�gsem lehet, hogy a dolgoz� n�p Himnusza, vagy b�rmely �nneps�g az Isten nev�vel kezd�dj�n. Alattomos terve c�lj�b�l mag�hoz k�rette Kod�ly Zolt�nt azzal a felsz�l�t�ssal, hogy �rjon m�sikat, a szocializmushoz ill�t. Kod�ly r�vid v�lasz adott az �let �s hal�l dikt�tor�nak. Ezt mondta: ahhoz sem hozz�tenni sem abb�l elvenni nem lehet. Kod�ly a fej�vel j�tszott ebben a percben, de akkor � m�r Kod�ly Zolt�n volt, a magyar zenekult�ra �s m�vel�d�s vil�gszerte megk�rd�jelezhetetlen tekint�lye.

R�kosi nem nyugodott. Illy�s Gyul�t is mag�hoz intette, aki akkor a k�lt�szet, a halad� magyar gondolkod�s legnagyobb vez�rek�nt volt sz�mon tartva itthon is, k�lhonban is, k�l�n�sen Franciaorsz�gban. �rjon egy �j Himnusz sz�veget, mondta R�kosi, majd keres�nk hozz� zeneszerz�t. A felsz�l�t�sra Illy�s ennyit v�laszolt csup�n: meg van az m�r �rva. Mondanunk sem kell: � is a fej�vel j�tszott.

Mi�rt fontos ma, hogy a hamar �rvas�gra jut�, betegs�gekkel k�zd�, K�lcsey mit hagyott r�nk e nemzeti im�ban?

Az�rt fontos, mert a Himnusz meg�r�s�nak napj�t janu�r 22.-�t 1989 �ta a Magyar Kult�ra Napj�nak mondjuk ugyan - �m a magyar m�v�szetek,a kult�ra a szem�nk el�tt sil�nyul el vagy hever romokban.

Ez az �llapot ki�ll�sra, kitart�sra, s ha kell ki�lt�sra kell, hogy k�nyszer�tsen minden j��rz�s�, gondolkod� embert, a magyar �rtelmis�get pedig k�telez�en.

Mert l�that� m�don megsz�nt a tud�s, a kult�ra, az ifj�s�g oktat�sa �s az Istenhit k�z�tti sok �vsz�zados, megbonthatatlan egys�g. Ez, amit mondok nem vall�si, m�g csak nem is vall�soss�gi �s m�g kev�sb� templomi k�rd�s. Mert ott, ahol az iskola�gy, teh�t a j�v� nemzed�k�nek oktat�sa, nevel�se csak tantervi, tantermi feladat vagy egyszer�en csak munka vagy p�nzk�rd�s, - ott ezt az els� sz�m� nemzeti feladatot - el�rult�k!

OTT, ahol nem a magyar nyelv �s t�rt�nelem a legfontosabb t�rgy, ott a j�v� s�rj�t �ss�k a nemzetoktat�st el�rul� politikusok.

OTT, abban az orsz�gban ahol nem alapk�rd�s a kult�ra minden szeglet�ben az emberis�g 3 ezer �ves alap�rt�ke: az igazs�g, a j�s�g �s sz�ps�g - ott, abban az orsz�gban haz�rdj�t�kosok uralkodnak, akik a szexu�lis aberr�ci� �s a m�ss�g f�lmeztelen�l vonagl�it vonultatj�k fel, a magyar vil�g�r�ks�g csod�latos �tj�n az Andr�ssy �ton.

OTT, ahol iskol�kat z�rnak be, vagy s�nket szednek fel politikai parancsra - mindegy, hogy milyen indokkal - ott, azokon a helyeken temet�k lesznek. Ha hagyjuk.

OTT, ahol oly m�don bomlik fel rend, hogy tan�rver�st l�tunk a k�perny�n, ott, a kisebbs�g t�rv�nytelens�ge tobz�dik a t�bbs�g felett egy - �ll�t�lagos jog�llamban. Olyan kisebbs�g�, amely a K�rp�t-medenc�ben az elm�lt 6 �vsz�zad alatt nemhogy egy templomot vagy iskol�t, de m�g egy �nseg�lyez� alap�tv�nyt sem tudott l�trehozni mag�nak, legjobb sz�nd�k� vezet�inek er�fesz�t�s�vel sem.

OTT, ahol egy Magyar B�lint nev�, mag�t a kult�ra �s oktat�s miniszter�nek mond� ember kijelentheti, hogy nem a tud�s az els�rend�en fontos az iskol�kban, hanem valamif�le reformanyag ilyen-olyan elsaj�t�t�sa - ott a szellemi r�k�k gar�zd�lkodnak a nemzet udvar�n.

OTT, ahol a kabar�ben t�ma lehet az �gynevezett buta paraszt - n�nik�nek �lt�z�tt f�rfik�nt - ott orsz�g-idegenek uralj�k a telev�zi� �s r�di� st�di�it. Akik e haz�ban nyilv�nval�an, nem �rzik j�l magukat Ezt a gyal�zatot nem k�vethetn�k el b�ntet�s n�lk�l egyetlen eur�pai orsz�gban sem. Hogy ugyanis ostoba k�zr�hej t�rgy�v� tegy�k az orsz�g egyik nemzetmegtart� erej�t, a paraszts�got.

OTT, ahol a tov�bb tanul� gyerek miatt a csal�dokt�l elvesznek �s nem adnak nekik, ott szellemi tolvajok j�rk�lnak k�z�tt�nk �s a t�rsadalom legfontosabb sejtje a csal�d ellen int�znek, el�re megfontolt, s�t�ni t�mad�st.

OTT, ahol az emelked� �rak ellen�re - lassan SEM tud szaporodni a csal�di k�nyvt�r - csak �s kiz�r�lag a CD-k �s DV D-k, - ott m�r a globalizmus �t�tt tany�t. �s �gy lesz, mik�nt a globalist�k szeretn�k: lassan elv�sz a P�l utcai fi�k, a Robinson, Fekete Istv�n T�skev�ra, V�r�smarty, Pet�fi, K�lcsey, Arany k�lt�szete, J�kai sz�z meg sz�z felejthetetlen h�se. Ott apr�nk�nt le lehet majd tagadni M�ricz Zsigmondot, s hogy egy�ltal�n �lt Gy�ni G�za, Nagy L�szl�, Illy�s Gyula, S�t� Andr�s, N�met L�szl� vagy
K�ny�di S�ndor.

OTT, ahol az orvost, a rend�rt, a papot �s k�l�n�sen a pedag�gust az �ppen uralkod� hatalom nem fizeti meg kell� megbecs�l�s mellett ott a nemzetet a tekint�lyn�lk�lis�g barb�r �tj�ra akarj�k l�kni.

�s csel�dsorba a 21.-ik sz�zadban.

Wass Albert �rja: "a ki b�ntja a magyart, T�ged is �t. Nemzeted juss�t, igaz�t v�deni k�teless�ged. Csak �gy lesztek er�sek, ha megv�ditek egym�st. Mert b�rmelyik magyar vesztes�ge - a Te vesztes�ged is."

Mert, ha nem �gy tessz�k, �gy n�mas�gunkkal �s b�nas�gunkkal hiteless� tessz�k valamennyi, gal�d mozdulatukat.

A Magyar Kult�ra Napj�n, csod�latos nemzeti k�zbenj�r� im�ds�gunk sz�let�s�nek �vfordul�j�n teh�t szomor�s�ggal kell meg�llap�tanunk, hogy:

Magyarorsz�g bajban van!

S legels��l az�rt, mert 93 ezer n�gyzetkilom�teres orsz�g az egyetlen a vil�gon, amely saj�t orsz�g�val van k�r�lv�ve.

Magyarorsz�got - viharos, �m gy�ny�r� t�rt�nelm�vel, m�ig p�ld�t ad� kult�r�j�val, �vsz�zadok �ta a mai napig csod�lt m�v�szet�vel - a j�v� magyar gener�ci�j�nak kell �tadnunk.

Mert Magyarorsz�got, a mi Haz�nkat, csup�n meg�rz�sre kaptuk el�deinkt�l.

Magyarorsz�got teh�t meg kell menteni!

K�lcsey szavaival k�rj�k ezt, Himnuszunk utols� versszak�val:

Sz�nd meg Isten a magyart, kit v�szek h�ny�nak, Ny�jts fel�je v�d� kart tenger�n k�nj�nak, Balsors, akit r�gen t�p, hozz r� v�g esztend�t, Megb�nh�dte m�r e n�p A m�ltat s j�vend�t.

Mur�nyi L�szl�

Kelt, Adyligeten az �r 2010-ik esztendeje Fergeteg (Janu�r) hav�nak 15-ik
napj�n.

Elhangzott a dabasi M�vel�d�si H�zban, 2010. janu�r 22.-�n.

Az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS k�relme

Ezt mindenkinek tudni kell. Tov�bb�ts�tok!

K�vetkez� has�bokon egy, a szerkeszt�s�g�nkbe eljuttatott, eddig eltitkolt anyagot adunk k�zre. K�teless�g�nknek �rezz�k, hogy az �r�s napvil�got l�sson legal�bb lapunkban, ha m�r a „f�ggetlen” magyar sajt� 2001. febru�rja �ta hallgat r�la. Trianon fel�lvizsg�lata tal�n megkezd�dhet, sz�gyellj�k magunkat, hogy nem magyar kezdem�nyez�s eredm�nyek�nt!

_________________


�excellenci�ja Carla del Ponte F��gy�sz
ENSZ H�bor�s T�rv�nysz�ke New York
H�ga

T�rgy: Az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS k�relme az Egyes�lt Nemzetek Emberi Jogok Chart�ja alapszab�ly�ra hivatkoz�ssal, az egyenl� elb�r�l�s elv�nek biztos�t�sa a Magyar N�p sz�m�ra

Excellenci�d!

�szents�ge II. J�nos P�l P�pa 1984. janu�r h� 12-�n kelt Enciklik�j�ban megalap�totta az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS Int�zetet. Az Int�zet az Egyes�lt Nemzetek Szervezete �ltal 1948-ban alap�tott Emberi Jogok Chart�ja erk�lcsi al�t�maszt�s�ra �s fontoss�g�nak kihangs�lyoz�s�ra szolg�l. Az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS Int�zet korm�nyokt�l, p�rtokt�l f�ggetlen.
Alapszab�lya szerint seg�tenie kell azon szem�lyeket, n�peket, n�pcsoportokat, akiket emberi jogaikban megs�rtettek, gondoskodni kell arr�l, hogy a s�relem megsz�nj�n, illetve ha sz�ks�ges, nemzetk�zi f�rumokon is k�pviselni kell a s�rtettek �rdekeit.
Mint a fent eml�tett Int�zet f�titk�ra, az al�bbi

pet�ci�t

terjesztem el�:

Javaslom az 1920. j�nius 4-�n Trianoni �s az azt kieg�sz�t� 1947. �vi szeptember h� 15-i P�rizsi B�keszerz�d�sek jogi szempontb�l t�rt�n� fel�lvizsg�lat�t. A fel�lvizsg�lat eredm�nyek�pp k�rem annak meg�llap�t�s�t, hogy a fenti szerz�d�sek �rv�nytelenek �s k�rem a szerz�d�sek hat�lyon k�v�l helyez�s�t.

A nemzetk�zi joggyakorlat, valamint a N�rnbergi Nemzetk�zi B�r�s�g hat�rozataira figyelemmel k�rem az Egyes�lt Nemzetek Szervezet�nek Nemzetk�zi B�r�s�g�t, hogy az egyenl� elb�r�l�s elv�nek alapj�n mentes�tse a Magyar N�pet az I. vil�gh�bor�ban val� r�szv�tele miatt kiszabott kollekt�v b�ntet�s �s annak k�vetkezm�nyei al�l.

Mint az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS Int�zet f�titk�ra az �gyben egy Nemzetk�zi Vizsg�l� Bizotts�g fel�ll�t�s�t javaslom, a Vizsg�l� Bizotts�g tev�kenys�g�nek eredm�nyek�ppen pedig t�rgyal�s kit�z�s�t.

Indokl�s:

T�rt�nelmi t�ny, hogy az I. vil�gh�bor� kit�r�s��rt a Magyar Kir�lys�got felel�ss�g nem terhelte. Ugyanakkor az 1920. �vi B�keszerz�d�s deleg�ci�i a vil�gh�bor� kit�r�s��rt egyed�l a Magyar Kir�lys�got b�ntett�k meg.
A B�keszerz�d�s el�tt a Magyar Kir�lys�g
ter�lete 325.411km2 volt,
lakosainak sz�ma 20.886.000 f�.
A B�keszerz�d�s k�vetkezm�nyek�nt
az orsz�g ter�lete 92.863 km2-re, m�g
lakosainak sz�ma 7.615.000 f�re cs�kkent.

A N�rnbergi Nemzetk�zi B�r�s�g 1946. okt�ber h� 2-�n a II. vil�gh�bor� kirobbant�s��rt �s a vil�gh�bor�ban elk�vetett jogs�rt�sek�rt N�metorsz�g akkori vezet�it felel�ss�gre vonta �s megb�ntette, azonban a N�met N�p felel�ss�g�t nem �llap�totta meg. A Nemzetk�zi B�r�s�g a N�met N�pet mentes�tette az egy�bk�nt t�rv�nys�rt� kollekt�v felel�ss�gre von�s al�l.

�ltal�nosan elfogadott t�ny, hogy egy n�p vagy nemzet a vezet�k b�nei�rt �s t�rv�nys�rt�sei�rt nem felel. Ugyanakkor az I. vil�gh�bor�ban val� r�szv�tel miatt Magyarorsz�g eset�ben nem az orsz�g vezet�it, hanem a Magyar N�pet b�ntett�k meg, ezeken t�lmen�en Magyarorsz�got hatalmas �sszeg� k�rt�r�t�s megfizet�s�re is k�telezt�k.
Ez az elj�r�s t�bb szempontb�l is t�rv�nys�rt�.
A szerz�d�s k�vetkezt�ben Magyarorsz�g ter�leti elcsatol�sa az al�bbiak szerint t�rt�nt:
- Rom�ni�hoz: 103.093 km2 (31,8%),- 5.256.451 f� (25,2%)
- Horv�torsz�g (Jugoszl�vi�hoz): 42.541 km2 (13,1%), 2.621.954 f� (12,6%)
- Jugoszl�vi�hoz: 20.551 km2 (6,3%), 1.510.897 f� (7,2%)
- Csehszlov�ki�hoz: 61.633 km2 (18,9%), 3.515.351 f� (16,8%)
- Ausztri�hoz: 4.026 km2 (1,2%), 292.031 f� (1,4%)
- Lengyelorsz�ghoz: 589 km2 (0,2%), 24.880 f� (0,1%)
- Olaszorsz�ghoz: 21 km2 (0%), 49.806 f� (0,8%)
Elcsatolt ter�letek �s lakoss�g �sszesen: 232.448 km2 (71,5%), 13.271.370 f�(63,5%)
Elcsatol�s ut�n megmaradt ter�let �s lakoss�g: 92.963 km2 (28,6%), 7.615.117 f� (36,5%)
Magyarorsz�got 300 milli� USD k�rt�r�t�s megfizet�s�re is k�telezt�k az al�bbiak szerint:
Oroszorsz�g r�sz�re 200 milli� USD,
Jugoszl�vi�nak 50 milli� USD,
Csehszlov�ki�nak 50 milli� USD.

A B�keszerz�d�s kimondta, hogy amennyiben a szerz�d� felek a szerz�d�sben foglalt meg�llapod�st nem tartj�k be, �gy szerz�d�sszeg�st k�vetnek el, amelynek alapj�n a szerz�d�s �rv�nytelen�t�s�re, illetve hat�lyon k�v�l helyez�s�re ker�lhet sor.
A B�keszerz�d�shez csatolt Kisebbs�gi Z�rad�k szerint a Szerz�d�st al��r� felek k�telezetts�get v�llaltak a ter�let�k�n �l� valamennyi nemzetis�g emberi jogainak marad�ktalan biztos�t�s�ra. Az emberi jogok biztos�t�sa az elcsatolt ter�leteken nem �rv�nyes�lt: T�rt�nelmi t�ny az elcsatolt ter�leten �l�k m�s ter�letekre kitelep�t�se, intern�l�sa, deport�l�sa. T�ny a templomrombol�sok, a vall�sszabads�g semmibe v�tele, a nyelvhaszn�lat korl�toz�sa, a kult�ra gyakorl�s�nak tilt�sa. A kisebbs�gi jogok betart�sa biztos�tva nem volt, ezzel a szomsz�dos �llamok - Rom�nia, Jugoszl�via �s Csehszlov�kia - szerz�d�sszeg�st k�vettek el.
K�l�n kiemeln�m azt a t�rt�nelmi t�nyt, amikor Csehszlov�ki�b�l t�bb, mint 100 ezer magyart k�nyszer�tettek lakhely�nek elhagy�s�ra �s Magyarorsz�gra t�rt�n� k�lt�z�s�kre �gy, hogy ing� �s ingatlan vagyonukkal nem rendelkezhettek (Benes dekr�tumok…).
A Szerz�d�shez csatolt Kisebbs�gi Z�rad�kban foglaltak betart�s�t soha senki nem ellen�rizte. A Z�rad�kban foglaltak betart�sa a Magyarorsz�ggal hat�ros �llamok r�sz�r�l 1920. �vt�l kezd�d�en nem �rv�nyes�lt… A kisebbs�geket �rt atrocit�sok k�vetkezm�nye az is, hogy t�bb, mint 100 ezer magyar az elcsatolt ter�letekr�l gyakorlatilag elt�nt. Ez a h�bor�s b�ntett miatti felel�ss�get felveti. Hivatkozn�k arra a konkr�tumra, amikor Josip Broz Tito terrorist�i t�bb, mint 40.000 magyart m�sz�roltak le D�lvid�ken. A magyar lakoss�g sz�m�nak radik�lis fogyatkoz�s�t a korabeli �s a jelenlegi lexikonok adatai k�z�tti elt�r�s is igazolja. E k�rben figyelembe veend�k az 1910-es n�psz�ml�l�sadatai is.

A pet�ci�ban foglaltak �rt�kel�se sor�n figyelembe kell venni azt is, hogy a Szerz�d�st al��r� �llamok k�z�l t�bb orsz�gnak a helyzet�ben v�ltoz�s �llott be:
- A Szovjetuni�, mint egys�ges �llam megsz�nt.
- Jugoszl�via, mint a Szerz�d�st al��r� egyik �llam a kor�bbi form�j�ban megsz�nt l�tezni.
- Csehszlov�kia, mint egys�ges �llam ugyancsak megsz�nt.
A v�ltoz�sok miatt a Szerz�d�s a jogi form�j�ban sem tarthat� fenn.

A fentieken t�lmen�en a k�vetkez�kre k�v�nok m�g r�mutatni.
A B�keszerz�d�sek k�vetkezt�ben Magyarorsz�got – t�bbek k�z�tt - az al�bbi vesztes�gek �rt�k:
Haditenger�szet�ket �rt k�r sz�narany�rt�kben:
- hadihaj� 60.000 kg sz�narany
- haj�gy�ri anyagok, iparcikkek, g�pek 480.000 kg
- hadik�rh�zak, hidrogr�fiai hivatalok, hadiakad�mi�k 300.000 kg
- hadikik�t�i felszerel�sek 10.000 kg
- 801 db haj� 80.000 kg
- Fiume kik�t� fel�p�t�s�nek �rt�ke 21.300 kg
- Fiume kik�t� ing� �s ingatlan �rt�ke 7.500 kg
- tengerhaj�z�si v�llalatoknak ny�jtott seg�ly �sszege 7.500 kg
- tengerhaj�z�si v�llalatok vagyona 7.785 kg
- �sszesen 974.085 kg sz�narany-�rt�k.
(Az adatok dr. Juba Ferenc tenger�szkapit�ny-t�rt�n�sz szak�rt� adatain alapulnak.)

Tov�bbi vesztes�gek:
- az orsz�g �sszes arany-, ez�st- �s s�b�ny�ja,
- a sz�nb�ny�k 80 %-a,
- az erd�k 90 %-a,
- vas�tvonalak �s az ezekhez tartoz� vas�ti szerelv�nyek,
- a felbecs�lhetetlen �rt�k� m�kincsek,
- Fiume, az egyetlen tengeri kik�t� elv�tele,
- az �sszes tengeri �s folyami haj�k.

K�zismert t�ny, hogy a B�keszerz�d�s deleg�tusainak tagjai k�z�tt a Magyarorsz�got s�jt� retorzi�t illet�en egyet�rt�s nem volt. A n�zetk�l�nbs�gek a korabeli jegyz�k�nyvekb�l, visszaeml�kez�sekb�l egy�rtelm�en igazolhat�k…

A tov�bbiakban a Szerz�d�s l�trej�tt�ben �s a Szerz�d�s megk�t�se ut�ni id�szakban hivatalban l�v� politikai szem�lyis�gek v�lem�ny�t id�zem:
David Lloyd George brit minisztereln�k a Londonban, 1928. okt�ber h� 4-�n el�adott besz�d�ben kijelentette: „a teljes okm�ny- �s adatt�r, amit egyes sz�vets�geseink a b�ket�rgyal�sok sor�n nek�nk szolg�ltattak, hazug �s hamis�tott volt. Nem vett�k �szre a sz�vets�geseink �ltal el�nk terjesztett statisztik�k val�tlans�g�t, amely v�g�l is a diplom�cia t�rt�net�nek legigazs�gtalanabb b�k�j�t hozt�k l�tre, �s amelyek k�vetkezm�nye a nemzetk�zi t�rv�nyek �s a nemzetk�zi jogok legdurv�bb megs�rt�se volt.” (A fentiekr�l David Lloyd George az eml�kirataiban sz�l…)
Henry Pozzi 1933-ban megjelent �r�s�ban kifejezetten felveti a t�rgyal�felek felel�ss�g�t. Lord Newton szerint „a nagy b�keb�r�k nem ismert�k azon nemzetek n�prajz�nak, f�ldrajz�nak �s t�rt�nelm�nek alapelemeit, amelynek sors�t rendezni�k kellett.”
Robert Cecil angol deleg�tus szerint „a N�psz�vets�get azon c�lb�l hozt�k l�tre, hogy „id�r�l id�re hat�rrev�zi�t eszk�z�lj�n.”
Nicolson Harold, aki a B�kekonferenci�n jelen volt, 1933. �vben a k�vetkez�ket �rta: „Magyarorsz�g feldarabol�sa oly m�don t�rt�nt, hogy az �rdekelt lakoss�g v�lem�ny�t senki sem vette figyelembe.”
Az angol diplomata „Peacemaking” c�m� k�nyv�ben t�bb �rdekelt �llamf�rfi v�lem�ny�t is �sszegzi, amikor a k�vetkez�t jegyzi fel: „az uralkod� gondolat az volt, hogy az el�rt b�ke rossz �s alkalmazhatatlan, a b�ke az intrik�nak �s a kapzsis�gnak az eredm�nye, �s ez a b�ke ink�bb el�k�sz�ti a h�bor�t, mint azt megakad�lyozn�.”
Nitti, aki az olasz korm�ny nev�ben sz�lott, a b�kefelt�teleket az�rt tartotta elfogadhatatlannak, mert Magyarorsz�g sz�tdarabol�sa eset�ben a szl�v t�ls�ly ellen nem l�tott semmif�le er�t. Nitti kit�rt arra is, hogy Olaszorsz�g az Osztr�k-Magyar Monarchi�val, nem pedig Magyarorsz�ggal harcolt.
A k�s�bbi amerikai nagyk�vet, Bullit, a k�vetkez�ket �rta Wilson eln�knek: „�n csak egy vagyok azok a milli�k k�z�l, akiknek bizalmuk volt �nben. Mi azt gondoltuk, hogy �n egy p�rtatlan �s igazs�gos b�k�t akar. Ennek ellen�re a ter�leti feldarabol�soknak n�pek lettek az �ldozatai, �s ez mag�ban hordja egy h�bor� cs�r�it. A B�kekonferencia rendelkez�sei bizonyos, hogy �jabb nemzetk�zi �ssze�tk�z�seket �leznek fel. Saj�t n�pe �s az emberis�g �rdek�ben az Egyes�lt �llamoknak k�teless�ge, hogy megtagadja ennek az igazs�gtalan b�k�nek az al��r�s�t.”
Itt kell eml�teni Ionel Bratinau rom�n minisztereln�k 1920. j�lius h� 1. napj�n Bukarestben elhangzott nyilatkozat�t: „nem nyughatunk addig, am�g a magyar n�pet gazdas�gilag �s katonailag teljesen t�nkre nem tessz�k, mert mindaddig, am�g Magyarorsz�gban az �letk�pess�gnek szikr�ja is van, mi magunkat biztons�gban nem �rezhetj�k.”
A Trianoni B�keszerz�d�s t�rgyal�sa sor�n t�bb esetben felvet�d�tt, hogy Rom�ni�t tekinthetik-e a t�rgyal� felek sz�vets�ges �llamnak. A Franciaorsz�got k�pvisel� Tardieu �s Berthelot voltak azok, akik nem kis neh�zs�gek �r�n �rt�k el azt, hogy az Antant nagyhatalmak Rom�ni�t hadvisel� �llamnak ismerj�k el. Maga Clemenceau minisztereln�k nyilatkozta, hogy „a sz�vets�gesek megegyeztek abban, hogy Rom�ni�t ism�t sz�vets�ges hatalomnak tekintik, �s a Konferenci�n e szerint kezelik”, teh�t a sz�vets�gesek Rom�ni�nak ugyanolyan sz�m� k�ld�tts�get enged�lyeztek, mint Belgiumnak vagy Szerbi�nak, vagyis azoknak az �llamoknak, amelyek a h�bor� kezdet�t�l annak befejez�s�ig harcoltak N�metorsz�g - Ausztria-Magyarorsz�g ellen.
T�rt�nelmi t�ny, hogy a magyar deleg�ci� a B�ket�rgyal�sokon nem vehetett r�szt. Csup�n akkor volt jelen, amikor a meghozott �t�letet, hat�rozatot a r�sz�re k�zbes�tett�k. Ekkor k�z�lt�k a magyar deleg�ci�val, hogy csak akkor lehet tagja a N�psz�vets�gnek, ha a hat�rozatot tudom�sul veszi.

A magyar deleg�ci� a k�nyszer�t� k�r�lm�nyek hat�sa alatt �rta al� a B�keszerz�d�st. Ez az al��r�s, mivel a k�nyszer�t� k�r�lm�nyek hat�s�ra t�rt�nt, mind a nemzetk�zi jog, mind pedig a b�r�i joggyakorlat �rtelm�ben �rv�nytelen.

A k�zelm�lt - de a B�keszerz�d�s k�vetkezm�nyeivel szorosan �sszef�gg� - jellemz� p�ld�ja a 169/1997-1991/18 sz�m� t�rv�ny, melyet a rom�n illet�kes szervek fogadtak el. Ez rendelkezik a t�rv�nytelen�l elvett, elkobzott ingatlanok eredeti tulajdonosainak t�rt�n� visszaszolg�ltat�s�r�l. E t�rv�ny nemzetk�zi visszhangja pozit�v. Ugyanakkor t�ny, hogy a t�rv�ny ellen�re a Rom�ni�ban kisebbs�gben �l� magyar anyanyelv� lakoss�g - akiknek mintegy 70-75 %-a a t�rv�ny hat�ly al� tartozna - semmif�le kor�bban elkobzott vagyon�t vissza nem kapta. Hasonl�an a t�rv�ny hat�lya nem terjedt ki a r�mai katolikus egyh�zra sem.

Z�rad�k:

A pet�ci�b�l kit�nik, hogy a Trianoni szerz�d�s elfogad�sakor Magyarorsz�got az I. vil�gh�bor�ban val� r�szv�tel��rt b�ntett�k meg. A P�rizsi B�keszerz�d�s al��r�sakor viszont Magyarorsz�got a II. vil�gh�bor�ban val� r�szv�tele miatt marasztalt�k el. Mindk�t szerz�d�s kollekt�v b�ntet�sr�l rendelkezett, ami a nemzetk�zi jog alapj�n elfogadhatatlan.

�sszess�g�ben meg�llap�that�, hogy mind a Trianoni, mind a P�rizsi B�keszerz�d�s alakilag �s jogilag is �rv�nytelen.
Az elcsatolt ter�leten �l� magyar �llampolg�rok s�relm�re 1920. �vt�l kezd�d�en olyan b�ncselekm�nyek elk�vet�se t�rt�nt, amelyek a nemzetk�zi jog alapj�n nem �v�lnek el…

Sz�ks�ges annak b�r�s�g �ltal t�rt�n� kimond�sa, hogy a fent eml�tett Szerz�d�sek �rv�nytelenek �s az �rv�nytelens�g k�vetkezt�ben a Magyar N�pet jogorvoslat illeti meg.

A b�ntet�jogi felel�ss�g k�rd�se is vizsg�latot ig�nyel. A t�ny felt�r�shoz k�v�n seg�ts�get ny�jtani az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS, amikor egy nemzetk�zi vizsg�l�bizotts�g fel�ll�t�s�t szorgalmazza, �s ehhez a maga r�sz�r�l minden seg�ts�get megad. A vizsg�l�bizotts�g fel�ll�t�s�t 25-30 f� r�szv�tel�vel javaslom, amelyekb�l 10 szak�rt�t az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS deleg�lna.

E szem�lyek az elcsatolt ter�leteken haszn�latos nyelvet besz�lik. A bizotts�g tagjai a pet�ci�ban foglaltakat a helysz�ni vizsg�latok keret�ben konkr�tan igazolj�k. Az 1956-os Magyar Forradalom idej�n az Egyes�lt Nemzetek Szervezet�nek nem volt lehet�s�ge t�mogatni a magyar nemzet szabads�gharc�t. A k�r�lm�nyek megv�ltoztak. Az ENSZ-nek most lehet�s�ge ny�lik arra, hogy j�v�tegye az akkori k�z�mb�ss�g�t.

Tisztelettel: Prof. Ludwig von Lang f�titk�r