Ez mind velem t�rt�nt.

| A bungi | A pisztoly |

| I. | II. | III. | IV. | V. | VI. | VII. | VIII. | IX. | X. |

| XI. | XII. | XIII. | XIV. | XV. | XVI. | XVII. | XVIII. | XIX. | XX. |

| XXI. | XXII. | XXIII. | XXIV. | XXV. | XXVI. | XXVII. | XXVIII. | XXIX. | XXX. |

Falusi idill.

A kisb�r�

Kisgyermekk�nt, minden olyan dolgot, ami elt�rt a megszokott�l, k�v�ncsian figyeltem, mivel a legjobb sz�rakoz�st, azok ny�jtott�k sz�momra. Ilyen volt p�ld�ul, a kisb�r� t�nyked�se. Egy, a nyak�ba akasztott p�nton, �l�ben l�g� dobbal, j�rta a falut. Id�nk�nt meg�llt, �s hossz�, perg� dobol�sba kezdett mindaddig, am�g a k�rny�kbeliek k�r�je gy�ltek.
�ltal�ban vas�rnapi napon v�gezte munk�j�t, mert azon a napon, sokan tart�zkodtak odahaza. Mikor m�r �gy �rezte, elegen gy�ltek k�r�je, abba hagyta a dobol�st. Ism�t egy r�vid p�rg�s a dobon, a v�g�n k�t, h�rom er�teljesebb �t�ssel befejezve az invit�ci�t, kezdte mond�k�j�t olvasni, egy, a zseb�b�l el�h�zott pap�rlapr�l.
- K�zh�rr� t�tetik!
- A K�ss�gi T�n�cs, �rtes�ti � l�koss�got, hogy �z 196~. ~.sz�m� r�nd�let�nek �rtelmibe, mind�nki k�teles, � h�z� k�zelibe l�v� v�zelvezet� �rkok�t kipuc�ni! ( N�ha, mag�nszem�lyek r�sz�re is v�gzett munk�t.
P�ld�ul, ha valaki el akart adni f�ldet, h�zat, t�zif�t, stb. )
Mond�k�j�t szint�n egy r�vid dobperg�s k�vette. A pap�rt �sszehajtva a zseb�be cs�sztatta, majd indult a k�vetkez� helysz�nre, v�gtelen�teni r�vidke mond�k�j�t. Egy�bk�nt, a pap�r csak a d�szlethez tartozott, mert sohasem l�ttam, hogy olvasta volna. Mi is k�vett�k, �gy, szinte mindig gyermekek sokas�ga vette k�r�l.
A sz�, szoros �rtelm�ben, kisb�r� volt. Alacsony termete, hossz� baj�sza, m�k�ss� tette tev�kenys�g�t. Lehet, hogy nem kisb�r� volt a titulusa, mi T�pi�bicskeiek, m�gis �gy h�vtuk.
A dobol�s ut�n, az odagy�lt emberek, m�g sok�ig besz�lgettek egym�ssal, kit�rgyalva egym�sk�zt a falu dolgait.

A tollas zsid�

A tollas zsid�, �vente k�tszer-h�romszor, j�rta a falut. Lovas kocsival j�tt, �s menet k�zben azt dalolta.
- Tooo-llak�rt, rooo-ngyok�rt, b���-r�k�rt.
- B�gr�t, t�ny�rt, po-ha-rat-a-dok. - Id�nk�nt, kiment valaki hozz� az �tra,csereber�lni. Persze, az emberek kevesellt�k, amit kaptak, de az�rt mindig akadt, aki �zletelt vele.
Sokan tartottak a faluban nyulat. A nyers sz�r�tott ny�lpr�m, �s a libatoll �rdekelte legink�bb. Persze az �rt�kesebb holmik�rt(pl:kecskeb�r), zom�ncozott l�bost, vagy ak�r m�g m�kdar�l�t is adott.
Azut�n, a mindig p�posra pakolt lovas kocsi, folytatta �tj�t, �s a jellegzetes dal, m�g sok�ig hallatszott.

A dr�tost�t

A dr�tos t�t is �vente n�h�nyszor j�tt. H�t�n f�b�l k�sz�lt, l�pcs�s l�dik�val j�rta a poros utakat, mik�zben jellegzetes, rekedtes, m�ly torokhangon azt �nekelte:
- D��� sz���. - Hogy mit jelentett, nem tudom, ma sem. Tal�n, a „dr�tos” sz�t dalolta, igen �rdekes form�ban.
Any�m, egyszer beh�vta, �s egy lyukas zom�ncozott l�bast adott neki, amit egy alum�niumszegeccsel pillanatok alatt befoltozott. Volt egy fatekn�nk is hossz�ban berepedve. K�v�lr�l, hatalmas b�dogcs�kot sz�gelt r�, v�gig a reped�s ment�n, a tekn� form�j�ra igaz�tva azt. Ezt a tekn�t is, m�g sok�ig haszn�ltuk. Egyszer, m�g a h�ztet�n lev� t�r�tt cser�phez is illesztett egy b�dogdarabot, hogy ne �zzon be a tet�.
H�ti l�dik�j�ban tartotta szersz�mait, �s k�l�nf�le sz�n�, �s form�j� f�mlemezeket, gumilapokat, dr�tokat, amib�l a szegecset is csin�lta. Azt tudom, hogy sok munk�ja volt, mert szinte minden h�zhoz beh�vt�k. Mivel gyalogosan j�rt, csak p�nzzel lehetett neki fizetni, mert ty�kot, toj�st, soha nem fogadott el. Azonban sz�vesen evett minden�tt, ahol kapott, �s volt mit.

Az �vegest�t

Hasonl� doboz volt az �vegest�t h�t�n is, csak abban t�r�tt, vagy dobozm�ret�re v�gott �veglapok voltak. Egyszer n�lunk is kijav�tott egy t�r�tt ablak�veget.
Igen. Nem kicser�lte, hanem kijav�totta. A t�r�tt, egyenetlen sz�l� �vegr�szt kiv�gta, �s hely�re egy prec�zen odaillesztett �veglappal p�tolta �gy, hogy a k�t �veg �sszeilleszt�s�n�l, m�g egy v�kony pap�rlapot sem lehetett �ttolni. M�g a cs�rg��r�nkba is v�gott egy k�r alak� �veget, mert az el�z� elt�rt.
� nem rekl�mozta mag�t, k�l�nf�le hangoskod�ssal, m�gis mindig tudtuk, merre j�r. A szomsz�dok, ugyanis �tkiab�ltak egym�snak, esetleg konkr�t c�mre k�ldt�k az �vegest.

A sz�d�s

Volt t�bb sz�dav�zk�sz�t� iparos is a faluban, de �n csak a hozz�nk k�zellak�r�l besz�lek, mert csak �t ismertem jobban.
Deka, a sz�d�s naponta j�tt. Alacsony oldal�, gumikerek� lovas kocsival j�rta az utc�kat. A lovak olyan �lmosan h�zt�k a csendesen gurul� kocsit, hogy mindig azt hittem, menetk�zben elalszanak.
Nem is �rtettem a mond�st: „Veri, mint sz�d�s a lov�t”. Id�nk�nt Deka is elkurjantotta mag�t egy �rthetetlen sz�val, amit az�rt mindenki �rtett.
- ��-l�o! - Ha ezt hallottuk, tudtuk, sz�davizes �veget lehet cser�lni. Az�rt igyekezni kellett, mert csak akkor �llt meg, ha � is l�tta, hogy valaki cser�lni akar.
Egyszer viszont szerencs�m volt megtapasztalni, hogyan veri a lov�t. �ppen v�z�rt voltam n�luk, amikor az ist�ll�b�l �r�lt ordib�l�s, �s a l� keserves rugdal�z�sa, id�nk�nti nyer�t�se vonta mag�ra figyelmemet. K�zelebb mentem, hogy bel�ssak az ist�ll�ba, de a sz�d�s �ppen kij�tt onnan �s megl�tott.
- T�k�rocc h�z�! – Ki�ltott r�m a d�ht�l v�r�sl� fejjel, pattog� ritmusban, mert gyors besz�d� volt.
Nekem sem kellett k�tszer mondani, mert tudtam ennek a fele sem tr�fa. V�g�l, any�m ment el a vizeskann��rt, mert �n f�ltem visszamenni oda.

A v�ndork�sz�r�s

A v�ndork�sz�r�s l�tv�nya igazi �lm�ny volt. Tal�n, egy r�gi Jugoszl�v rajzfilmben szerepl�, Baltazar professzor, g�peihez tudn�m hasonl�tani a ker�kp�rt, amivel k�zlekedett. Hatalmas, sz�les, lehajthat� talpa volt a ker�kp�rnak, melyet, ha lehajtott, �ll� helyzetben is tudta tekerni a ped�lokat. A biciklil�ncot levette a l�ncker�kr�l, �s a mellette lev� sz�jt�rcs�ra meghajt� sz�jat helyezett. �gy tudta forgatni a k�sz�r�k�vet, mely a korm�ny f�l�tt volt elhelyezve �gy, hogy a nyeregben �lve tudta k�sz�r�lni a k�seket, oll�kat, balt�kat, amit a k�rny�kben lak� falusiak vittek neki �lez�s c�lj�b�l. A k�vet, �tt�telen �t, egy henger alak� hossz� b�rsz�j hajtotta, mint ahogyan a r�gi Singer varr�g�peket is hajtott�k.
M�g egy, a borb�lyn�l megszokott lapos b�rsz�j is l�gott, az egy�bk�nt mindenf�le kell�kekkel agyonaggatott ker�kp�ron, mert borotvak�st is tudott �lezni.
Nagyon tetszett a k�sz�r�s mesters�g. Mindig leny�g�z�tt tev�kenys�ge, �s soha ki nem hagytam volna a l�tv�nyt. Egy�bk�nt besz�des ember volt, mert ha �ppen senki sem volt a k�zel�ben, � akkor is mondta a mag��t.
A ker�kp�r mindk�t h�ts� oldal�n volt, egy-egy lapos fal�dika, tele reszel�kkel, sz�jakkal, �s sok egy�b furcsa szersz�mmal. A k�l�nb�z� finoms�g� k�sz�r�k�veket, a korm�nyon tartotta felf�zve, egy kifesz�tett, dr�ton. Az egyik l�dik�ban, m�g �lelmet is tartott. Dolga v�gezt�vel, hamar vissza tudta �ll�tani j�rm�v�, a fura g�pezetet, mellyel tov�bb hajtott a k�vetkez� utcasarokig, ha tudott. Mert nem mindenhol volt j� az �t, �s nem mindenhol volt j�rda, hogy ker�kp�rozni tudjon. Csak a f��t volt aszfaltos. A mell�kutak majdnem mind f�ld�t volt, �s ha es� ut�n elment az �ton egy hoffer, k�rm�s kerekei sok�ig szinte teljesen j�rhatatlann� tett�k �ket.

Arat�s, cs�pl�s

A hoffher traktornak, vasb�l k�sz�lt kerekei voltak, h�ts� nagy kerekein, ki�ll� k�rm�kkel. Arat�skor ezzel vontatt�k a cs�pl�g�pet, aminek szint�n vaskerekei voltak, de k�rm�k n�lk�l. A TSZ tagoknak, aki ezt k�rte, a lekasz�lt b�z�t, vagy egy�b gabon�t a port�j�ra sz�ll�tott�k, a petrenc�s lovas kocsik. A k�toldalt h�tul ki�ll� petrencer�d v�geire sz�vesen csimpaszkodtunk gyermekk�nt, �gy utazva hosszan, hogy azt�n gyalogolhassunk vissza. Ezekre, a port�kra vontatt�k a cs�pl�g�pet, hogy a gabon�t kinyerj�k a kal�szb�l. A Tsz. gabon�j�t, kint a f�ldeken cs�pelt�k egy-egy k�zponti helyen. A hoffer oldal�n lev� �ri�si lendker�kkel hajtott�k meg a cs�pl�g�pet, nagyon hossz�, lapos, k�r�l bel�l, 20cm sz�les sz�jjal. Ha leesett a sz�j, sohasem �ll�tott�k le a traktort. Mindig menet k�zben rakt�k vissza azt, s�r� k�romkod�sok k�zepette. Ha egyik helyen v�geztek, indultak a k�vetkez� port�ra. Sokszor volt veszeked�s is, mert ha a traktoros, �s az egy�b munk�sok, id� el�tt ber�gtak, a cs�pel�s, mindig elod�z�dott. A gazd�k nagyon f�ltek az es�t�l, ez�rt mihamarabb be kellett fejezni a cs�pl�st. A legt�bbj�knek ugyanis, nem volt cs�r az udvaron. Azon is vita volt mindig, kihez menjen hamarabb a cs�pl�g�p. Nem is lett volna probl�ma abb�l, ha sorban, egym�s ut�n megy a port�kra, de mindig akadt befoly�sosabb szem�ly, akivel kiv�telezni kellett. �gy h�t vagy ez�rt, vagy az�rt, de mindig �llt a „b�l” cs�pl�skor. Csod�latos illata volt a frissen cs�pelt szalm�nak. Sokszor, m�g egy h�t ut�n is �rezni lehetett, ha k�zel�be ker�lt az ember a kazalnak. K�zvetlen szomsz�dunk, tartott teheneket, �s n�ha az�rt mentem �t hozz�juk t�len is, hogy seg�tsek szalm�t h�zni a gam�val, hogy ism�t �rezhessem a friss szalma illat�t. A cs�pl�skor keletkezett t�reket a v�lyogvet� cig�nyok vitt�k el id�nk�nt. Volt olyan gazda, aki nem adta oda. De volt olyan is, akinek v�lyog kellett, �s kapott n�h�nyat annak fej�ben. A friss szalm�b�l, n�ha any�m is k�rt, mert volt k�t szalmazs�kunk, �s azokat t�mt�k meg vele. Egy id� ut�n, ugyanis a szalmazs�kban lev� szalma nagyon �sszet�rt, �s porzott, illetve, nem volt k�nyelmes rajta az alv�s. Egy�bk�nt, nagyon k�nyelmes volt rajta aludni. �sszehasonl�thatatlanul jobb, mint a mai matracokon. Minden reggel fel kellett r�zni, �s id�nk�nt cser�lni kellett a szalm�t. Ma m�r ez a macera nem j�rja, �s tal�n olyan sz�p tiszta szalm�t sem tal�lni sehol. Szerintem eg�szs�gesebb is volt, mint a manaps�g �vekig haszn�lt, poros matracok.

P�ks�g T�pi�bicsk�n

A gazd�k a b�z�b�l lisztet �r�ltettek, otthon meggy�rt�k, �s a helyi p�ks�gben s�ttett�k ki a kenyeret, vagy takarm�nyk�nt adt�k az �llatoknak. Az �ppen �t�p�tett p�ks�get, sokszor a falusiak lisztj�vel l�tt�k el. A p�ks�ggel �ssze�p�tett�k a keny�rboltot �gy, hogy ablakokat hagytak, �s a boltb�l l�tni lehetett, hogyan s�tik a p�kek a kenyeret. Egy, k�t, �s h�rom kil�s kenyereket s�t�ttek akkoriban a bolt r�sz�re. De mag�nszem�lyeknek s�t�ttek, �tkil�s, hatalmas kerek kenyereket is. Egy�bk�nt n�h�ny h�zn�l, saj�t kemence is volt, ahol szint�n s�t�ttek kenyeret. Gy�k�nyb�l, vagy kukorica csuh�jb�l (s�sty�b�l) k�sz�lt, kerek, vagy ov�lis alak� szakajt�kba tett�k a t�szt�t kelni, mely mindegyik�ben sz�vet takar� volt, amivel be is takart�k a kel� t�szt�t. Amikor elj�tt a s�t�s ideje, a p�k sz�thajtogatta a ruh�t, a szakajt�t a s�t�lap�tra bor�totta, egy k�ssel h�romszor belev�gott a t�szt�ba, �s a hossz�nyel� lisztezett s�t�lap�tr�l a kemence megfelel� hely�re cs�sztatta azt. Miel�tt teljesen megs�lt volna a keny�r, a s�t�lap�ttal kiszedegette mindegyiket, egy nyeles kef�vel bevizezte a kenyerek tetej�t, oldal�t, �s visszatette �ket m�g egy kicsit s�lni. Mivel sokszor v�rakoztam a keny�rre, �gy, l�ttam is, hogyan k�sz�l. Mennyei illatok seg�tettek a v�rakoz�sban, mert bizony �r�kig, n�ha f�l napig is v�rni kellet, hogy keny�rhez jusson az ember, �s akkor sem volt biztos, hogy annyit vihetett haza, amennyit szeretett volna. A falu el�kel�s�geinek nem volt ilyen gondja, mert nekik mindig f�lretett�k. Ha volt is keny�r, m�gsem volt. F�lre volt t�ve. Hi�ba dolgoztak a p�kek hajnalt�l napestig. M�gsem b�rt�k kiel�g�teni az ig�nyeket. K�s�bb Nagyk�t�r�l, Cegl�dr�l, vagy m�shonnan is hoztak kenyeret a boltokba. Az m�r nem volt az igazi, mert a T�pi�bicskei keny�rnek nem volt p�rja.

Lali kocsm�ja

A p�ks�g m�g�tt volt k�zvetlen�l Lali kocsm�ja. Am�g v�rakoztam a keny�rre, sokszor odamentem n�zel�dni. A kugliz�k, vagy a kapatos emberek mindig ny�jtottak valami �rdekes l�tnival�t. A kocsm�ban, �ltal�ban h�tv�geken zajlott legink�bb az �let, mert akik Pestre j�rtak dolgozni, csak ilyenkor �rtek r� kicsit. Ekkor, szinte mindig t�mve volt. H�tk�znap, csak a helyben dolgoz�k j�rtak a kocsm�ba, �s ilyenkor unalmas is volt, mert nem t�rt�nt szinte semmi. �n is bemehettem, de szeszes italt nem fogyaszthatott kiskor�. Lali, a kocsm�ros mindig szigor�an �rk�d�tt. Er�teljes, mindig j�zan kocsm�ros volt. Aff�le erk�lcscs�sz. Egy biztos, szinte mindig elej�t tudta venni a vereked�seknek, �s nem az erej��rt, hanem j�zan ember�g��rt tisztelt�k a falusiak. Volt egy kuglip�lya, h�tul az udvarban. Sokat j�rtam oda, kugli b�b�kat �ll�tgatni. P�nzt is tudtam keresni vele, mert �ltal�ban p�nzre j�tszottak a sz�rakoz� emberek, �s a nyeres�gb�l mindig kapott az �ll�t� is. Az egyik nyertes, nem csak p�nzt adott, hanem a s�rb�l is innom kellett. Lali, a kocsm�ros megl�tta, �s m�r j�tt is int�zkedni. Oda j�tt hozz�nk, �s halk nyugalommal sz�lt az engem k�n�l�, j�zannak egy cs�ppet sem mondhat� feln�ttnek.

- M�n m�gmont�m, hogy n� k�n�jj� gyer�k�t.

- Oszt? N�k�d mik�z�d v�n hozz�? – K�rdezett vissza amaz.

Lali a kocsm�ros, nem besz�lt t�bbet. Megfogta az illet� ruh�j�t, �s �gy kipender�tette a kocsmaudvar bej�rati kapuj�n, hogy az, hasalva �rt f�ldet. Ut�na sz�lt, hogy mindenki hallja.

- �gy h�n�pig ide n� gyere! – Velem, nem is foglalkozott.

Felvette a f�ves udvarr�l az elgurult s�r�skors�t, �s visszament v�gezni a dolg�t. Lali a kocsm�ros, egy bizonyos erk�lcsi norm�t k�zvet�tett, a kocsmai falusiak fel�. Besz�lgetett, dorg�lt, fenyegetett, dics�rt. Az akkori T�pi�bicske, szerintem, egyik legmeghat�roz�bb eleme volt, ha nem is a legnagyobb hatalm�. Hossz� id�n �t, nevelte, seg�tette, a falusiak �let�t, a maga m�dj�n. T�nyked�s�nek, szerintem a falu t�rt�net�r�s�ban is helye lenne. Nem tett ugyan, k�l�n�sebben semmi kir�v�t, csak egyszer�en ember volt. J� ember.

Kukoricat�r�s ( koszta J�zsef: Kukoricat�r�k )

A kukoricat�r�s mind�g �rdekes volt sz�momra, mert ilyenkor a j� szomsz�dok, rokonok egy�tt t�rt�k kal�k�ban a kukoric�t. L�cs�s lovasszekerekkel hordt�k az udvarokra. Hatalmas kupacokban voltak a fosztatlan kukoricacs�vek, szinte mindenhol. Kisgyermek l�v�n, m�g nem kellett olyan szigor�an fosztanom a cs�veket mint a feln�tteknek, de az�rt m�r befogtak id�nk�nt engem is a munk�ba. Sokszor �jszak�ba ny�l�an, �s t�bb napon �t is eltartott a foszt�s. Any�m a szebb s�sty�t f�lrerakta mag�nak, �s a hossz� t�li napokon l�bt�rl�ket k�sz�tett bel�le elad�sra. A frissen fosztott s�stya illatos �s puha volt, melyben j�kat lehetett ugr�ndozni, birk�zni, b�jk�lni. A s�sty�t k�s�bb a diszn�k, vagy tehenek alljaz�j�nak haszn�lt�k. Foszt�skor mind�g vid�m volt a hangulat. Ilyenkor volt id� politiz�lni, viccet mes�lni, �nekelgetni, vagy egyszer�en csak t�rt�neteket mes�lni. Ilyenkor a s�ld� fi�k �s l�nyok n�ha pajz�nkodtak is, melyeket el�szeretettel lestem ki.

A kacsa.

Gy�ny�r� ny�ri nap volt, a diszn�kkal voltam �ppen elfoglalva ugyanis naponta kellett ganaj�szni. M�r �ppen v�geztem mikor vend�gek �rkeztek. Bar�tom�k j�ttek valahonnan, mert szok�suk volt a ny�ri id�ben kir�ndulni. Be�lltak az udvarra a kocsival, �s a k�t kisgyerek l�nyok l�v�n m�r futottak is fel�m mutogatva legfrissebb szerzem�ny�ket egy, vagy k�t-h�rom napos kacs�t. Gy�ny�r� volt, pihe tollain m�g nem l�tszottak a feln�v� �llatok jellegzetes von�sai. A kacsa k�r�l forgott a vil�g egy darabig, majd meg�llapodtunk, hogy felnevelem �s majd j�l fog esni a kacsas�lt.

Telt m�lt az id�, a feles�gem Julika etette, gondozta. A kacsa olyannyira hozz�nk n�tt, Hogy mindig oda ment, ahov� mi �s szerette, ha a feles�gem simogatja egysz�val hozz�nk n�tt. A t�li hidegben nem volt egyszer� az etet�se �gy kellett elhessegetni a diszn�k v�ly�j�t�l, mert � is szeretett volna enni bel�le. �n tettem egy kicsit neki is a krumlis kukorica �s b�zadar�s mosl�kb�l, de az nem kellett neki, hanem a diszn�kkal egy�tt szeretett volna enni, amit nem engedhettem, mert a diszn�k m�g �t is eledelnek n�zt�k volna. A kacsa mindig k�z�ppontban volt. Ha megj�ttem a munk�b�l az udvar h�ts� fel�b�l is sz�tt�rt sz�rnyakkal rohant fel�m, mintha valamit hoztam volna neki. Nagyon megkedvelt�k. A gyermekeim, ha az udvaron j�tszottak, biztos voltam benne, hogy a kacsa is ott van.

Elj�tt az id�. M�r teljesen elfeledkezt�nk r�la mi�rt is van n�lunk. Megj�ttek bar�tom�k �s K�rt�k a kacs�t. D�bbenten �lltunk �s sz�tlanul n�zt�k, ahogy r�vid kerget�z�s ut�n elfogj�k, majd elv�gj�k a nyak�t. Megkopasztott�k �s kider�lt nincs sok h�s rajta, sz�val sov�ny volt. H�t nem tudom kiadott e egy levesre val�t, de nem is �rdekel. Az �r mely ut�na maradt hatalmas volt. Ha munk�b�l j�ttem hazafel� mindig v�rtam, hogy rohan fel�m, ha etettem a diszn�kat mindig eszembe jutott. Sajn�ltam. Tal�n k�zdeni kellett volna �rte. Vajon meg�r ennyit egy bar�ts�g, nem tudom, csak azt m�g mindig hi�nyzik, ha r� gondolok.

A hegy leve

Gyermekkoromban volt sz�l�nk, �s sokat j�rk�ltunk ki nyitni, horolni, metszeni, kaccsolni, f�dni, sutulni stb...

J�ska nagyb�ty�m�kn�l pihent�nk meg, ( kinek h�za a sz�l�kben volt ) a j�lv�gzett munka ut�n. Az �reg Zsilka is ott volt a feles�g�vel, �s szok�s szerint j�l beitaloztak. A �reg Zsilka egyszer csak se sz�, se besz�d a feles�g�nek a h�t�ra v�gott a nyit� kap�val. Rendesen a fok�val csak �gy d�ng�tt az �regasszony h�ta. Ahogy tudom nem lett baja az �regasszonynak b�r mostm�r ezt k�tlem. Na el�g is volt a pihen�b�l, �s indultunk haza fel�, mert mink a faluban laktunk,  j� 2,5 kilom�ternyire. A h�zunkban volt egy rejtekhely kialak�tva, melyben egyetlen �ri�si boroshord� volt csup�n. Ide csak egy picike ablakon lehetett bem�szni, egy feln�tt be sem f�rt. Teljesen k�rbe volt falazva. Mi gyermekek j�rtunk be kezelni a bort, �s ha sz�ks�g volt r�, hoztunk is n�h�ny litert saj�t fogyaszt�sra. A fin�ncok el�l rejtegett�k sz�leim, mert akkoriban rendszeresen j�rtak a faluban. �n is kivettem a r�szem bel�le, mert id�nk�nt eladtam bel�le, ennek annak. �gy m�r kisgyermekk�nt megismertem a p�nz hatalm�t. Rendszerint fegyvereket v�s�roltam, no nem igazit, hanem j�t�kfegyvereket melyeket az �reg temet�ben lev� bungimban tartottam am�g haszn�latba vettem �ket. Sosem j�ttek r� sz�leim a csal�sra mert vigy�ztam, �s csak akkor folyamodtam a p�nzszerz�s eme m�dj�hoz, mikor a faluba �j fegyver �rkezett. Sietni kellett mert hamar elfogyott �s az ut�np�tl�s nemigen volt megoldva.

Egyzer J�ska nagyb�ty�m  t�k r�szegen be�ll�tott hozz�nk �s a gangon �lve sz�rakoztatott minket. Meleg ny�r volt �s a kov�szos ubork�t is be kellett hozni az �rny�kba mert t�l gyorsan forrt. B�ty�m�k �ppen otthon tar�zkodtak, �k m�r nagyobbak voltak, huszon�vesek �s gondolt egyet a kov�szos uborka l�b�l egy f�l literes kors�ba �nt�tt, gondosan les�p�rve a tetej�r�l a pimp�t �s a keny�r darabokat. Ezt k�n�lta J�skab�ty�mnak mondv�n...
- B�ki bor. �k ugyanis B�k�n laktak �s csak ritk�n l�togattak haza,
J�ska b�ty�m k�stolgatta, fanyalgott ugyan de megitta a meleg kov�szos uborka levet.
Csak ennyit montott...
- F�jin. �s r�vidke unszol�s ut�n elfogadott m�gegy poh�rral.
J�ska b�ty�mr�l t�bbet nem is �rok, hisz gondolhatj�tok milyen ember volt.

Hanem volt nek�nk egy pr�sh�zunk kinn a sz�l�kben. Hatalmas pr�s volt a k�zep�n �s m�s m�r el sem f�rt benne. Nagy n�gysz�gletes sz�l� tart�ja volt �s egy �ri�si gerenda keresztbe a tetej�n. A mai napig sajn�lom ezt a pr�st, mert olyan j�l n�zett ki. Cs�rl�vel kellett megemelni a gerend�t, mert olyan neh�z volt. Ezzel sutultuk a mustot. Volt olyan csavaros sut�nk is de jobban szerettem a nagyot. Kinn a pr�sh�z el�tt volt egy �sott k�t �s k�t nagy betonk�d, a permetez�shez. Akkoriban egyed�l r�zg�liccal permeteztek, semmi m�s vegyszer nem kellet a sz�l�m�vel�shez. A homok dombok ontott�k a sz�l�t ha az rendesen m�velve volt.
Ahol �n laktam a legmagasabb hely egy kb 15 m�ter magas hely volt melyet kalapos hegynek nevezt�nk �s ott sem volt sz�l�. H�t ennyit a hegy lev�r�l.

| I. | II. | III. | IV. | V. | VI. | VII. | VIII. | IX. | X. |

| XI. | XII. | XIII. | XIV. | XV. | XVI. | XVII. | XVIII. | XIX. | XX. |

| XXI. | XXII. | XXIII. | XXIV. | XXV. | XXVI. | XXVII. | XXVIII. | XXIX. | XXX. |

S�g� 3 hozz�sz�l�s

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s

2012.03.01. 22:35 katus kedves S�ndor ez az �ssze�ll�t�s ,�r�sod nagyon tetszik V�lasz: �r�l�k neki. Gyere m�skor is.

2012.02.24. 18:30 Radmila Kedves Sanyi, gyerekkoromban szedt�k a tollat, ett�k az igazi finom kenyeret, �a az �esszes t�bbi sz�sszenetedhez is sz�vb�l gratul�lok: Szeretettel: Mila V�lasz: K�sz�n�m kedves Mila.

2012.01.07. 07:20 Kallusn� �gi Jaj de sz�ps�ges eml�keket id�zt�l fel! A kisb�r�, a k�sz�r�s, a sz�d�s! Nagyon tetszik! V�lasz: �r�l�k neki. K�sz�n�m, hogy olvast�l.