| I | II | III | IV | V | VI | VII | VIII | IX | X | Xl | Xll | Xlll | XlV | XV |
Amikor bemégy a múltihoz vásárolni nem gyanús, hogy 700Ft a kolbász, 300Ft a kenőmájas, és a sonka se sokkal drágább?
Eszedbe jut hogyan kerül oda?
Mitől olcsó?
Mi van benne?
Honnan érkezett?
Ebben a csodálatos időben mindenki több időt tölt a szabadban, nem is véletlenül, én is imádok kint lenni. Ilyenkor rengeteg színben pompázik minden, a virágok nagyon szépek, illatosak, sokszínűek. Nem árt azonban, hogyha vigyázunk néhány növénnyel, főleg, ha gyerek is van a közelben. Most 6 olyan növényt mutatunk be nektek, melyek mindegyike mérgező, hiába néz ki nagyon szépen.
Mérgező növények, melyekkel vigyázni kell
Aranyeső
Az aranyeső magyar nevét aranysárga, lecsüngő fürtvirágzatáról kapta. Két faj tartozik ide, a havasi aranyeső és a közönséges aranyeső. Kerti növényként általában az ezek keresztezésével kapott hibridet, a hosszúfürtű aranyesőt ültetik, amely gyakran meddő. Virágzata az 50 cm-t is meghaladja.
Európa déli területein őshonosak, Franciaországtól a Balkán-félszigetig. Általában 6–8 m magas cserje vagy kisebb fák, hármasan összetett levelekkel, hosszú lecsüngő sárga fürtvirágzatokkal. Terméseik hüvelytermések. Az aranyeső fajok minden része, de különösen a termésük erősen mérgező alkaloidokat tartalmaz!
Ismerd meg a többi mérgező növényt is, a következő oldalon folytatom a felsorolást.
Angyaltrombita
Közép- és Dél-Amerikából származik; de látványos virágzata miatt már a 17. században kedvelt dísznövény volt; Magyarországon főleg vidéki kúriákban ültették. A világ számos trópusi, illetve mediterrán éghajlatú részére betelepítették. Mintegy 1,5 méter magasra növő cserje, kisebb fa vagy kúszócserje. Egyes fajok évelők, mások egynyáriak. Illatos, nagy, trombita alakú virágai rendszerintelefántcsontszínűek vagy fehérek – szórványosan sárga, rózsaszín és kék virágú fajták is előfordulnak. A trombita alakú tölcsér az öt, összeforrt sziromlevélből alakult ki. Termése bogyó. Trópusi növény lévén fagyérzékeny (a 4–12 °C-ot már megsínyli), ezért a Kárpát-medencében a szabadban nem telel át. Víz- és tápanyagigényes; a tápanyag utánpótlásáról rendszeresen gondoskodni kell. A közvetlen napfényt általában jól tűri, de félárnyékban tovább (júniustól az első fagyokig) virágzik. Dézsába ültetve meg kell karózni, nehogy a szél letörje a koronáját. Minden része mérgező.
Iszalag
A legtöbb iszalag-faj Kínából és Japánból származik, azonban a Föld más részein is számos faj található. A hibrideket szívesen termesztik kertekben és parkokban. Ez a nemzetség, elterülő, elfásult kúszónövényekből áll, amelyeken számos inda található. Amíg nem telik el néhány év, a fás szárak eléggé törékenyek. Leveleik keresztben átellenesek, és kisebb levélkékre oszlanak. A leveles, indás szárakkal kúsznak a növények. Egyes fajok bokrosak, míg mások, mint amilyen a felálló iszalag lágyszárú, évelő növények. A mérsékelt övön élő fajok lombhullatók, míg a melegebb égövökön élők örökzöldek. A hűvös, nedves talajt kedvelik. Az erős napsütésben érzik jól magukat.
Az európai iszalag-fajoknak nincs gyógyszernövényi értékük. A Vadnyugaton, a Clematis ligusticifolia iszalagot „bors indának” nevezték, mivel magjait és idősebb leveleit a bors hiányában használták; az amerikaiak a tippet a korábbi spanyol telepesektől kapták, akik „yerba de chivato”-nak nevezték. A nemzetség összes képviselője tartalmaz illóolajokat és olyan anyagokat, amelyek irritálják a bőrt. A borsttól és a paprikától eltérően, a C. ligusticifolia nagy mennyiségű fogyasztása hasvérzést eredményez, mivel tulajdonképpen mérgező növényről van szó. Mielőtt a növénnyel foglalkoznánk célszerű kesztyűt húzni. Habár mérgező növények, a bennszülött amerikaiak kis mértékben fogyasztották fejfájás és idegbajok gyógyítására. A bőr gyógyítására is használták. A Bach-virágterápiában, az iszalagnak is szerepe van.
Leander
Széles vidéken honos, a Földközi-tenger medencéjétől a Közel-Keleten át egészen Indiáig. Kína déli részein is előfordul. Betelepítették számos, szubtrópusi éghajlatúterületre, így Madeirára is, ahol a sziget déli partvidékén a tenger szintjétől 400 m-ig nő, főleg az utak mentén. Fás szárú, mintegy 3 m magasra növő örökzöld cserje. Kemény, csupasz, bőrnemű, 10–15 cm hosszú, tojásdad, sötétzöld levelei hármasával nőnek a felálló ágakon.
Szimpla vagy dupla szirmú, színes virágai az ágak csúcsán nyílnak. Az öt sziromlevél az óramutató járásával egyező irányban csavarodott, ettől a virág kis kerékre emlékeztet. Színe lehet fehér, sárga és a rózsaszíntől a bordóig bármilyen árnyalatú. Illata „édeskés”, átható.
A növényben található az oleandrin nevű glükozidát fejfájás, rosszullét ellen használják a gyógyászatban. Nagyobb dózisban halálosan mérgező. A növény minden részében megtalálható, ezért a leander étkezési célra nem használható.
Ricinus
Gyors növekedésű, örökzöld, lágy szárú növény. Eredeti élőhelyén, a trópusokon 10-12 méter magasságot is elérő évelő, Magyarországon csak egyéves növény, így csak mintegy 50 cm – 3 m magasra nő meg. Akár 5 cm vastagságú szára hengeres, üreges, tejnedvet nem tartalmaz. Hosszú nyelű levelei tenyeresen 5–12 részre hasogatottak, váltakozó állásúak, durván fűrészes szélűek, átmérőjük a 30–40 cm-t is elérheti. A levelek a mélyzöld különböző árnyalataiban pompáznak, néha vöröses vagy lilás beütéssel. Szélbeporzású, nem önmeddő. Bogas virágzatán belül az élénkpiros, bibés nőivarú virágok felül, a sárga porzós virágok az alsó részen helyezkednek el. A termés három részre hasadó toktermés, melyet száraz tüskék borítanak. A sötétbarna magok szürkésfehéren erezettek, méretük kb. babszemnyi.
A növény zsíros olajokat tartalmaz a ricinolsav trigliceridjeivel, a mag pedig az erősen mérgező ricin fehérjét és a kevésbé mérgező ricinin piridin-alkaloidot.
Tiszafa
Lassan növő, de igen hosszú életű növény, példányai 500–1000, egyes esetekben akár 2000 évet is megérnek. Közepes hőigényű, árnyéktűrő, mezofil, baziklin növény.Fája vörösesbarna, igen kemény, tömör. A nyesést jól bírja, így parkokban, kertekben szép formák hozhatók ki belőle – több mint 200 termesztett változata ismert. Apró vagy közepes termetű örökzöld fa, tipikusan 10–20 m (legfeljebb 28 m) magasra nő meg. Ormós, csavarodott göcsös, elágazó törzsének átmérője 2 méter (legfeljebb 4 méter) is lehet. A kéreg vékony, vörösesbarna, cserepesen leváló. Hajtásai vékonyak, hajlékonyak, Levelei lándzsásak, sötétzöldek, 1–4 cm hosszúak és 2–3 mm szélesek, a tűk a vezérhajtáson körkörösen, az oldalhajtáson fésűsen állnak. A levelek igen mérgezőek, és a magköpeny kivételével a növény minden része mérgező.
A magköpenyt kivéve a fa minden része mérgező. Az elhervadt vagy szárított levelek is mérgezőek. Lovak számára a legmérgezőbbek, 200–400 mg/testsúly kg a halálos adag számukra, de a szarvasmarhák, sertések és más háziállatok számára sem sokkal kevésbé mérgező. A tünetek közé tartozik a támolygás, izomremegés, görcsök, ájulás, nehéz légzés és végül a szívelégtelenség. A halál gyors beállta miatt azonban sokszor nem minden tünet figyelhető meg.
(Forrás: wikipédia)
Trükkök diótöréshez
Mindenki szereti a diót, süteményekbe, vagy éppen magába. Viszont eddig sok időt vett el, ráadásul sokszor kézfájdalom járt a diótörés. Ennek azonban vége, most megmutatom a legjobb trükköket, amik nektek is segíteni fognak.
Trükkök diótöréshez
A héjas dióról tudni kell, hogy hosszabb ideig megőrzi a vitamin tartalmát, mint megpucolva, éppen ezért érdemes a boltban és a piacon is a héjasat megvenni, és magunk törögetni otthon.
Egyetek is belőle sokat, mivel nagyon egészséges, nem is olyan régen részleteztem nektek a dió jótékony hatásait,erről többet itt olvashatsz.
Diót már-már mindenhol találhatunk, minden kert dísze lett, így nem is kell messzire mennünk ahhoz, hogy beszerezzük.
Én még mindig emlékszek arra, amikor naphosszat törtük a diót hárman kalapáccsal-persze, hogy szétvertük a kezünket-és akkor is egy hétig tartott, mivel nagyon sok volt és nagyon szerettük már akkor is.
Szerencsére elkezdtünk utánanézni és kísérletezni, hogy miként könnyíthetünk a dolgunkon, és mostanra már egy ember megtör annyit, mint amennyit akkor megtörtünk hárman, ráadásul fájdalom nélkül.
Most lehet, hogy a férfiaknak fogunk kedvezni, mivel eddig az ő feladatuk volt többnyire, de most a nőknek is gyerekjáték lesz a diótörés. :)
1. Áztatás
Engedjünk tele egy tálat vízzel, majd rakjunk bele annyi diót, amennyi csak belefér. Ezután nincs más dolgunk, mint békén hagyni nagyjából 10-12 órán keresztül. Mi erre véletlenül jöttünk rá, ugyanis egyszer kint hagytunk a vödörben jó pár szem diót, éjszaka pedig a macska ráborította a fölötte lévő vizet, reggel megnéztük, hogy mi történt, és ahogy a vizet kiöntöttük, a dió héja szinte a kezünkben maradt, a dióbél pedig szépen egyben maradt. A következő éjszakán már egy tele vödör dió volt a vízben, reggel pedig azonnal szedtük ki a vödörből és törtük könnyedén, kézzel. Nekem ez a módszer vált be a legjobban.
2. Gőzölés
Engedjünk egy nagy lábosba vizet, majd forraljuk fel, helyezzünk az edényre egy megfelelő nagyságú szűrőt, majd rakjunk bele annyi diót, amennyi belefér. Egy-másfél óra után elérjük a kellő hatást, és ezután már könnyen bonthatóvá válik a dió.
3. Sós vízben áztatás
Ha a sima vizes áztatás nem vált volna be (amit kétlek), akkor íme, még egy tuti trükk: engedj egy vödörbe vizet, majd rakj hozzá 1-2 evőkanál sót, és ezután áztasd 10-12 órán keresztül a diókat. Ha letelt az idő, rakd be a sütőbe a diókat pár percre, nem kell sok időre, maximum 5 perc elég nekik. Ezután várd meg még kihűl és már törheted is könnyedén, lazán és hatékonyan.
Hangyák ellen hatásosan
Aki családi házban lakik, az biztosan észlelte már a hangyák megjelenését a kertben, és a lakásban egyaránt. Egy-egy eltévedt hangya még nem okoz gondot, de amikor már oszlopokban masíroznak a lakásban az igen csak kellemetlen. De mit is tehetünk ellenük?
Hangyák ellen hatásosan
Ma már nagyon jó hangyairtószerek vannak forgalomban, csakhogy senki sem szeretne a lakásában mérgeket szétszórni. Különösen nem, ha kisgyermek van a családban. Szerencsére vannak házi praktikák (bio-módszerek) is, amelyek éppolyan hatékonyak, mint a bolti forgalomban kapható hangyairtószerek. A hangyákat rendszerint az ételmaradékok, morzsák csalogatják a lakásba, ezért a legjobb védekezés ellenük a tisztaság.
De ne bántsuk őket, ha nem jönnek be a házba, mert a kertben hasznos szolgálatot tehetnek, míg nem szaporodnak túlzottan el. Ha azonban a fészkük közel van a házhoz, figyeljük meg, hogy a hangyák milyen útvonalon hordják zsákmányukat és zárjuk el a bejáratokat parafin- vagy levendulaolajba mártott vattacsomóval, vagy 1 rész kámfort és 9 rész alkoholt keverjünk össze, s öntsük be a fészek nyílásaiba (ezek gyógyszertárban kaphatók).
Ezen kívül a hangyák nem szeretik a fokhagyma, a boróka és a levendulavirág illatát. Ha ezeket úgy helyezzük el, hogy útjukban legyenek, reménykedhetünk az eltávozásukban.
További változatai is vannak a házilag készített hangyacsapdáknak: keverjünk össze egy rész bóraxot egy rész porcukorral. A keveréket szórjuk egy edénybe a boly közelében. Vagy keverjük össze 7,5 g szárított borsmentalevelet, 35 g cayenne-i bors port és 30 g bóraxot és a keveréket hintsük el mindenhol, ahol a hangyák bemászhatnak a házba. A bórax lenyelve mérgezést okozhat, ha gyerek hozzáférhet, ne alkalmazzuk.
Egy másik megoldás lehet, ha borsmenta-, fodormenta- és citronellaolajat keverünk össze és kis vattapamacsokra csepegtetve, elhelyezzük azokat oda, ahol hangyákat látunk. A vattapamacsokra kétnaponta tegyünk friss olajkeveréket, hogy az illatuk erős maradjon.
Továbbá a hangyákat és rovarokat távol tarthatjuk, ha a ház bejárati helyeihez egész szegfűszeg darabkákat helyezünk el. Ha citromkarikát teszünk a hangyák vonulási útjába, azzal megállíthatjuk őket. Éppúgy hatásos a fahéj és a sütőpor is. Egyszerű, olcsó és környezetbarát megoldás a hangyák irtására a ház körül, ha valamilyen kis tálba, a lakás különböző pontjain vaníliás cukrot és sütőport teszünk. A hangyák imádják az édes dolgokat, így szépen elhordják a vaníliás cukrot és pechjükre a sütőport is. A sütőpor azonban folyadékkal keveredve gázképződést indít el, így a hangyák felpuffadnak, és ettől elpusztulnak pár órán belül. Ez a megoldás tökéletes helyettesíti a különböző rovarirtó szereket.
Egy másik hatásos módszer, ha egyenlő arányban teszünk cukrot és bóraxot egy tálba, a hangyák nemcsak, hogy felfalják, hanem beviszik a bolyba, és ezzel táplálják az utódokat, így valamennyien elpusztulnak. A bórax lenyelve mérgezést okozhat, ha gyerek hozzáférhet, ne alkalmazzuk.
Távoltartásuk érdekében tehetünk még paradicsomtövet az ablakpárkányra, az ajtóküszöbre pedig csöpögtessünk levendula olajat. A hangyák nem szeretik a szagukat, ezért inkább kívül maradnak.
A ház köré ültetett levendula, borsmenta és baradicskóró elűzi a hangyákat. Ültessünk ilyen növényeket az ajtó melletti földbe, és apró cserepekben tegyük az ablakpárkányra.
Ecet felhasználása a kertben
Rengetegszer lehet hallani arról, hogy az ecet szinte mindenre felhasználható. Többek között takarításnál, mosásnál és tisztításnál szokták használni a háziasszonyok, de a kertben is sok mindenre alkalmas lehet. Ezeket a felhasználási módokat mutatjuk be nektek.
Ecet felhasználása a kertben
Érdekességek az ecetről
Az ecet egyidős az emberi civilizációval, talán még idősebb is annál. Ecetsavtermelő baktériumok a világon mindenütt előfordulnak és minden kultúra, ahol ismerték a sör vagy a bor készítését, elkerülhetetlenül felfedezte az ecetet, mint annak következményét, ha ezeket az alkoholos italokat hosszasan levegővel érintkezni hagyták.
Az ecetsav kémiai felhasználása igen messzire nyúlik vissza. Az ie. 3. században Theophrasztosz görög filozófus leírta, hogy ecet és különböző fémek kölcsönhatásával hogy lehet a művészek számára értékes színezőanyagokat előállítani. Ilyen volt az ólomfehér (ólom-karbonát) és a verdigris, egy rézsókat, többek között réz(II)-acetátot tartalmazó zöld festék. Az ókori rómaiak a megecetesedett bort ólomedényekben forralták, hogy az igen édes, sapának nevezett sziruphoz jussanak. A sapa sok ólom-acetátot tartalmazott, amit édes íze miatt ólomcukornak, illetve Szaturnusz-cukornak is neveznek. Ez feltehetően hozzájárult a római arisztokrácia körében előforduló ólommérgezésekhez.
A 8. században Jabir Ibn Hayyan (Geber) perzsa alkimista ecet desztillálásával tömény ecetsavat állított elő. A reneszánsz idején az ecetsavat fém-acetátokból állították elő száraz desztillációval. A 16. században Andreas Libavius német alkimista írt le egy ilyen eljárást és az így nyert jégecetet összehasonlította a közönséges ételecettel. Az ételecetben lévő víz azonban olyan mértékben változtatja meg az ecetsav tulajdonságait, hogy sok vegyész évszázadokon át úgy hitte, az ételecetben talált sav és a jégecetet alkotó sav két különböző vegyület. Pierre Adet francia vegyész bizonyította be, hogy a két anyag azonos. 1847-ben Hermann Kolbe német kémikus első ízben állított elő ecetsavat szervetlen vegyületekből. Az eljárás során szén-diszulfidból klórozással szén-tetrakloridot állított elő, melyből pirolízissel tetraklór-etilént nyert.
Ezt a vegyületet vizes klórozással triklórecetsavvá alakította, amiből elektrolitikus redukcióval jutott az ecetsavhoz. 1910-re a jégecet legfontosabb forrása a fa száraz lepárlásakor keletkező „faszesz” lett. Az ecetsav elkülönítésére mésztejet adtak hozzá, majd a keletkező kalcium-acetátból kénsavval szabadították fel. Ebben az időben Németország évi 10 000 tonna jégecetet állított elő, melynek közel 30%-át az indigó nevű színezék előállítására használták.
Csigák ellen
Az ecet kiválóan alkalmazható csupasz csigák ellen. Azokon a területeken, ahol a legtöbbet látunk belőlük, locsoljunk egy kis ecetet, vagy hígítsuk egy kis vízzel, a hatás biztosan nem marad el.
Gyomirtóként
Az ecet, mint sav, alkalmas lehet a gyomok irtására is. Az ecetsav ugyanis elszárítja a gyomok föld felett lévő részét, sok esetben még gyorsabban is hat, mint a glifosat hatóanyagú gyom irtószerek többsége. Vigyáznunk kell azonban, mivel az évelő növényekre is veszélyt jelent, ezért csak olyan területen alkalmazzuk, ahol nincsen kultúrnövény, kerüljük a virágokkal való érintkezést.
Hangyák ellen
Az egyik legjobb megoldás lehet a hangyák ellen az ecet. Nincs más dolgunk, mint az ismert vonulási területeket, ajtókat, ablakokat bepermetezni ecettel, és már meg is oldottuk a hangyakérdést.
Szerszámok karbantartása
Rozsdás lett az ásó vagy a lapát? Ne ijedj meg, az ecet erre is kiváló megoldást jelent. Igaz, hogy más maró hatású szer is ideális lehet, de az ecetnél olcsóbbat biztosan nem fogsz találni! Nincs más teendő, mint egy éjszakára ecetbe áztatod a szerszámokat, reggelre meg fogsz lepődni.
Permetezés
Lemosó permetezésre is lehet használni az ecetet, nagyjából 20 liter vízhez keverjünk hozzá 0,5-1 liter 20 százalékos ecetet, a rovarkártevők ellen kifejezetten hatásos. Én már kipróbáltam, nálam bevált, de azért ajánlatos egy próbapermetezést végezni.
A 10 leggyakrabban hamisított élelmiszer
Az Amerikai Gyógyszer- és Élelmiszerügyi Hatóság (FDA) élelmiszerhamisítási adatbázis (FFD) néven összeírta a valaha felmerült összes élelmiszeripari visszaélést. Ezek alapján összeírtuk a tíz leggyakrabban hamisított élelmiszert.
A 10 leggyakrabban hamisított élelmiszer
Sokan nem is gondolnák, hogy mely élelmiszereket hamisítják a leginkább. Megmondom őszintén, hogy a listát látva én is meglepődtem eléggé, nem erre a 10 élelmiszerre számítottam. Úgy gondolom, hogy ti is megfogtok lepődni rajta, de érdemes mindenkinek megnéznie mind a 10 terméket és a későbbiekben fokozottabban odafigyelni mindegyikre. Egyszerűen felháborító, ami folyik a világban.
1. Narancslé
Bár azt gondolnánk, hogy a narancslé nyilván narancsból készül, az FFD adatai szerint rendszeres, hogy répacukorral, kukoricasziruppal, kálium szulfáttal, grapefruit darabokkal, narancspéppel és az emberi leleményesség határtalanságából kiindulva, ki tudja még milyen összetevőkből állítják elő a kívánt narancs ízt.
2. Méz
A mézet gyakran azért hamisítják, mert magas a kereskedelmi ára. Általában különfélek cukrokkal, cukorszirupokkal dúsítják a mézet, de előfordul az is, hogy nem ellenőrzött méhészetből származik a méz.
3. Szarvasgomba olaj
A szarvasgomba olajat általában éttermek és szakácsok használják, de az üzletekben általában ízfokozóval és olívaolajjal készült szarvasgomba olajat lehet kapni.
4. Tej
Biztos sokan hallottak már a kínai melamin botrányról. A melamin egy a sok szennyező anyag közül, amit eddig a hamisított tejipari termékekben találtak. Az FFD adatai szerint mrá előfordult, hogy formaldehid, mosószer, gépolaj, keményítő, faggyú és más, nem tejbe való anyagok nyomait is kimutatták már a hamisított tejekben.
5. Hal
A hal esetében a gyakran átcímkézik a hal fajtáját vagy származási helyét, de előfordult, hogy a boltokba kerülő halak húsában szennyező anyagokat mutattak ki.
6. Áfonya
Az áfonya egészségügyi hatásairól sok jót lehet hallani, viszont az élelmiszerekben általában mesterséges ízesítő és cukor keveréke található. Így elég becsapós lehet az ínycsiklandó csomagolása ellenére.
7. Sáfrány
A sáfrány egy drága, egzotikus fűszer, amit szintén elég gyakran hamisítanak. A hamisítványok általában körömvirág, szárított hagyma, kurkuma, gipsz, glicerin vagy keményítő anyagok hozzáadásával készülnek.
8. Olíva olaj
Gyakran előforduló probléma, hogy olasz termékként próbálják eladni az egyébként nem olasz olajat, de jellemző, hogy a gyengébb minőségű olíva olajat extra szűzként próbálják feltűntetni. A harmadik eset az, hogy közönséges étolajat színeznek meg, hogy a olíva olajnak tűnjön.
9. Gránátalma
A gránátalmából készült gyümölcsleveket az egészségügyi értéke miatt szokták hamisítani, gyakran szintetikus, nem gyümölcsalapú anyagokból készítik el, és mesterséges ízesítőket adnak hozzá.
10. Kávé
Azt, hogy a kávéban ne legyenek szennyező anyagok, gyakorlatilag csak úgy kerülhetjük el, ha mi magunk őröljük a kávészemeket. A készen kapható őrölt kávékban nem egyszer mutatták ki gallyak, maghéjak, kukorica, árpa és egyéb gabonák, égetett cukor, glükóz és keményítő nyomait is.
Rekord burgonyatermesztés könnyedén
Biztosan sokan szeretnének rengeteg, jó minőségű burgonyát termelni. Most itt az alkalom, hogy meg is tegyük ezt. a trükk nagyon egyszerű, mégis kevesen ismerik, én már kipróbáltam és bevált, ajánlom nektek is.
Rekord burgonyatermesztés könnyedén
Képzeld el azt, hogy pár négyzetméteren megtermelhetsz annyi burgonyát, ami egy négytagú családnak is elég. Nehéz elképzelni? Ebben biztos vagyok, viszont a most következő cikkből megtudhatod, hogy egyáltalán nem lehetetlen ezt megcsinálni. Sokan sokat kísérleteztek ezzel a művelettel, a végeredmény pedig alátámasztotta, hogy sikerülhet rekord mennyiségű burgonyát termeszteni. Létezik ugyanis egy helytakarékos megoldás. Ebben az esetben pár négyzetméterre van csak szükségünk, ugyanis a burgonyatermesztés nem szétterítve fog történni, hanem emeletes módszerrel. Nézzük, miben rejlik ennek a módszernek a nagyszerűsége.
A munkának akkor lehet nekikezdeni, amikor már nincsenek talajmenti fagyok.
Nincs más dolgunk, mint a területet körbeépíteni támfallal, ez nagyjából combig érjen. Anyaga lehet tégla, deszka, kisebb hordó vagy éppen dézsa is. A dézsás módszerrel egyébként balkonon vagy éppen teraszon is elvégezhetjük a műveletet. Összedobhatjuk ezt a támfalat pár perc alatt is, de díszíteni is lehet vele kertünket, nagyon szép, dekoratív kereteket is készíthetünk.
Ezután kerüljön alulra egy kis kerti föld, amire helyezzünk egy réteg ép és egészséges vetőburgonyát, nem kell sokat, elég 8-10 szem is, majd ezt fedjük le komposzttal, zöldtrágyával, ebből sem kell sok, nagyjából 8-10 centiméter elég. A komposztra rakjunk ugyanennyi földet.
Amikor megjelennek a növény hajtásai a felszínen, akkor rakjunk még egy réteget, előbb a vetőburgonyát, majd komposzt és föld. Egészen 1-1,3 méterig folytathatjuk ezt a műveletet.
Ha minden jól megy – és miért ne menne -, akkor ez az emeletes krumpli mennyiség elég lesz egy négytagú család számára egész évben.
A módszer előnye, már azon kívül, hogy szűk helyen kivitelezhető, hogy nagyjából mentesülünk a gazolástól, kapálástól, a síkban termesztett krumpli feltöltésétől, ráadásul a végén egy jó adag érlelt komposzthoz is jutunk. További jótétemény, hogy a levágott füvet, felesleges kerti zöldet ezután nem kell a kukába tömködnünk, és az öntözés is egyszerűen megoldható. Ha az emeletes krumplit esővízzel öntözzük, még a vízszámlán is spórolhatunk.
Az önellátó gazdálkodásra való törekvés mindenképp kivitelezhető, kis praktikákkal, mint például a toronyba rakott krumplival, egészen egyszerűen, helytakarékosan, és még a díszes gyepet sem kell feláldozni érte. Természetesen nem csak burgonyával állhatunk át háztájira, a paprika, paradicsom, borsó, és társaik (ugyan emeletesen nem) szintén megtermelhetőek a kertben, viszonylag kis helyen, ráadásul sok zöldségfélével balkonkörülmények között is sikert lehet elérni.
Dobj öt gesztenyét a mosógépbe! - mosópor helyett
szerkesztette Mindenegyben Blog
2014. szeptember 25. (csütörtök), 09:22
Most a világ legegyszerűbb felhasználási módját mutatom be. Nem akartam hinni a fülemnek. Kipróbáltam, teszteltettem a barátnőimmel is. És…
Jelentem, sikerült. A recept ennyi: fogj 5 db vadgesztenyét, este dobd be vízbe, hogy ázzon, mielőtt pedig bedobod a mosógépbe, vagdosd be a héját, és tedd egy kis zsákba (zokniba). Öblítőnek pedig használd, amit egyébként is (én ecetet és illóolajat szoktam). Nincs gesztenyepucolás, nincs főzés, nem romlik meg, egész évben eláll a most megszedett gesztenye valami jól szellőző zsákban fellógatva.
A barátnőmmel úgy döntöttünk, hogy
nem baj, ha leforrázod a gesztenyét, amikor az áztató vízbe rakod;
ha bizalmatlan vagy, és mégis hámoznád, akkor reggelre ez az áztatás miatt könnyen fog menni;
tesztelheted úgy is, hogy előre bevagdosod a gesztenye héját;
biztosan nem ártasz vele, ha felnégyeled a gesztenyét.
De ismétlem, mi azt tapasztaltuk, hogy mindez már úri huncutság, mert a gesztenye tökéletesen funkcionál a fent leírt egyszerű módon mosószerként. Még azt vizsgálgatjuk, hogy a barna héj színe kioldódik-e valahol, de sem forrázáskor, sem áztatáskor, sem a ruhákon nem láttuk ennek nyomát. Minden esetre az idén csak annyit gyűjtöttünk, hogy a színes ruhákhoz legyen egy évre elég gesztenyénk.
AJÁNLOM AZ OLDALT
