| I | II | III | IV | V | VI | VII | VIII | IX | X |Xl | Xll | Xlll | XlV | XV |

Szerint�nk a 7. tipp a legjobb! �gy v�dheted magad szerek n�lk�l is a sz�nyogokt�l!

Sz�nyoginv�zi� ellen a legjobb szer a v�dekez�s – ilyenkor be kell vetni, amit csak lehet, hogy t�vol tartsuk a v�rsz�v�kat. A sz�nyogriaszt� n�v�nyek �s kenc�k mellett van n�h�ny olyan praktikus tan�csunk, amire tal�n els� blikkre nem gondoln�l.

Ha biztosra akarsz menni, p�rologtathatsz magad mellett ill�olajokat - feny�, fodormenta, ny�r, ger�nium, rozmaring, cickafark �s Lantana -, �s k�rbe veheted magad sz�nyogriaszt� n�v�nyekkel. De bizony�ra van n�h�ny olyan dolog, amit k�nny� szerrel megtehetsz, de tal�n nem gondolt�l r�.

Nem ker�lnek hozz�d t�l k�zel, illetve nehezebben cs�pnek meg a sz�nyogok, ha…

* mell�z�d a vir�gos vagy �des illat� parf�m�k, testsprayk �s ruha�bl�t�k haszn�lat�t
* hossz� ujj� bl�zt, inget �s nadr�got viselsz – �gy nem f�rnek olyan k�nnyen a sz�mukra kedvelt helyekhez (csukl�, boka)
* megtiszt�tod, v�ztelen�ted a sz�nyogok teny�szhelyeit – ereszcsatorna, v�d�r, gumiabroncs, stb.

* a teraszon f�st�l�t haszn�lsz
* ha sz�nyoginv�zi� idej�n s�rga izz�kra cser�led a k�lt�ri vil�g�t�s – ezek kev�sb� vonz�ak a rovarok sz�m�ra, mint a feh�r izz�k
* nem hagyod magasra n�ni a kertben a f�vet �s nem m�sz �gas-bogas, bokros, nedves helyekre (nem �lsz a k�zel�be), ami a sz�nyogok kedvenc b�v�helye.
* a ventil�tort a teraszon vagy hosszabb�t�val ak�r a kertben is haszn�lod.  A m�g�d �ll�tott, leveg�t fel�d f�j� ventil�torral szemben nincs es�lye a sz�nyogoknak, hogy eljussanak hozz�d.
* nem veszed le a t�len kirakott mad�retet�t a k�zeledb�l, hogy a madarak ne szokjanak el onnan. A madarak minden nap kb. sz�z sz�nyogot fogyasztanak el – ezzel �k is �s te is j�l j�rsz.

Reszkessetek sz�nyogok! K�sz�ts h�zi rovarriaszt� olajat percek ala

Eleged van a sz�nyogokb�l, legyekb�l? �me, a legegyszer�bb h�zi rovarriaszt�, ami valaha l�tezett. Ez egy k�nny� rovar�z� olaj, ami mes�sen j�l m�k�dik.

Minden, amire sz�ks�ged van, k�t egyszer� �sszetev�.

Gyermekek b�r�re is kenhet� sz�nyog elleni olajak

Hozz�val�k
* hordoz� olaj
* rovarriaszt� ill�olaj
(A hordoz� olajba kell az ill�olajat belekeverni az al�bbiak szerint.)

Hordoz� olaj gyan�nt olyat �rdemes olyat v�lasztani, ami k�nnyen besz�v�dik a b�rbe. Kiv�l� erre a c�lra a madula vagy a jojoba olaj. Ez a k�t legjobb olaj ugyanis, amely igen t�pl�l� a b�r sz�m�ra, de nem lesz t�le nagyon zs�ros, k�nnyen besz�v�dik.

Rovarriaszt� ill�olajak

A legjobb h�zi rovarriaszt� a k�vetkez� ill�olaj kever�k.
• 15 csepp levendula
• 5 csepp eukaliptusz

Ez egy nagyon kellemes, �s igen hat�kony kever�k. De ha valaki nem szereti a levendul�t, annak �me h�rom m�sik ill�olaj, ami szint�n megfelel�.

Rovar elleni kever�k 1
Ennek az ill�olaj kever�knek olyan az illata, mit az �szi t�bort�z�. Nagyon kellemes.

Hozz�val�k:
* 10 csepp rozmaring
* 7 csepp fah�j
* 3 csepp c�drusfa

Rovar elleni kever�k 2
Ez az elegy citromos, izgalmas �s felemel�.
Hozz�val�k:
* 12 csepp citromf�
* 6 csepp eukaliptusz
* 2 csepp citronella

Rovar elleni kever�k 3
Hozz�val�k:
* 20 csepp r�zsa musk�tli

Ez a legegyszer�bb kever�k, �s tuti bev�lik. Ugyanakkor cic�ra is kuty�ra is alkalmazhat�. Ez esetben egy-egy cseppet kell a nyak�ra cs�ppenteni, hogy t�vol tartsa a v�rsz�v�kat �s a kullancsokat.

A nagymam�m mindig k�sz�tett �tel�zes�t�t, nagyon r�gen kerestem a receptet, most megtal�ltam. Mi is van benne pontosan?

 Hozz�val�k: 

• 2 kg s�rgar�pa,
• 1 kg zeller,
• 1 kg feh�rr�pa,
• 1 kg hagyma,
• 1 kg karfiol,
• 1 kg karal�b�,
• 1 kg k�poszta,
• 1 kg Tv paprika �s k�pia paprika vegyesen,
• 1 kg s�,(Himal�ja)
• 1 nagy csokor petrezselyem �s  1 csokor zeller lev�l.

A hozz�val�kat megh�mozzuk (paradicsomot nem kell), robotg�ppel adagonk�nt �sszev�gjuk, vagy h�sdar�l�n ledar�ljuk. Egy nagy t�lban 1 kg s�val (ha lehet akkor himal�ja s�)j�l elkeverj�k, �s 24 �r�t �llni hagyjuk, id�nk�nt megkeverj�k. �vegekbe t�ltj�k.

  Ezt a receptet ilyen nagy adagban tanultam �s l�ttam elk�sz�teni,k�nnyen  �szben is tarthat�,hisz �gy mondt�k el : s�rgar�p�b�l 2 kg �s minden m�s z�lds�gb�l  1 kg ,s�b�l is 1 kg �sszesen egy�tt 10 kg legyen.Valamikor r�gen Nagyi ilyen nagy adagban k�sz�tette ,el�g volt az eg�sz csal�dnak t�lire. Akkoriban nem volt annyi kicsi �vegkanna �s mag�nak 3 vagy ak�r 5 literes �vegkann�ba tette, eg�sz t�len a kamra  k�v�n tartotta,onnan kanalazott minden �telbe.�n m�r csak f�l adagot k�sz�tek,de �gy is b�ven kitart tavaszig ,pedig sok �telhez haszn�lom.Az �telt csak ut�na s�zom,ha m�g sz�ks�ges.

Hasznos inform�ci�k a paradicsom metsz�s�hez!

A kacsoz�s az�rt fontos, mert a seg�ts�g�vel nagyobb term�st �rhet�nk el, ugyanis a paradicsombokor nem burj�nzik el olyan k�nnyed�n, alak�thatjuk a n�v�ny form�j�t k�nnyed�n. Higgye el mindenki, hogy meg�ri elsaj�t�tani a paradicsom metsz�s�nek m�dj�t, ugyanis a b� term�s garant�lt, r�ad�sul nem olyan bonyolult ez a metsz�s, mint ahogyan gondoln�nk azt. �rdemes t�bb figyelmet szentelni a paradicsomnak, viszont el�g, hogyha hetente egyszer foglalkozunk a metsz�ssel, ez m�r elegend� ahhoz, hogy elker�lj�k a t�lburj�nz�st.
Fontos tudni azonban azt is, hogy a determin�lt paradicsomfajt�kn�l nincsen sz�ks�g metsz�sre, ezek a bokros n�veked�s� n�v�nyek ugyanis meg�llnak a n�veked�sben, amikor el�rnek egy bizonyos magass�got. Ha megmetssz�k ezeket a paradicsomokat, akkor m�g ink�bb cs�kkentj�k az es�ly�t annak, hogy term�st hozzanak.
A nem determin�lt n�veked�s� paradicsomokn�l m�r eg�szen m�s a helyzet, ezek a n�v�nyek ugyanis folyton n�v� sz�rakkal �s hajt�sokkal rendelkeznek, �s ha ezekhez nem ny�lunk hozz� soha, akkor rengeteg rendezetlen, term�st nem hoz� sz�vev�nyt alkotnak.

Miel�tt neki�llunk a metsz�snek, fektess�nk le p�r alapszab�lyt:

• a legmagasabban n�v� vir�got soha ne metssz�k le, mivel ha megtessz�k, akkor a n�v�ny nem fog tov�bb felfel� n�ni, a n�v�ny sokkal bokrosabb lesz, a term�shozam visszaesik;
• t�vol�tsuk el a n�v�ny t�v�n�l keletkez� �gynevezett fatty�hajt�sokat;
• t�vol�tsuk el a n�v�nyr�l a h�naljhajt�sokat. Fontos, hogy m�g akkor szabaduljunk meg ezekt�l, amikor m�g kicsik, k�s�bb ugyanis s�r�lhet az eg�sz n�v�ny. A h�naljhajt�sokat k�nnyed�n �szrevehetj�k, f�leg oldalhajt�sok, sarjhajt�sok ugyanis, melyek a f�hajt�sok �s az �gak tal�lkoz�s�n�l n�nek.
• fontos, hogy minden esetben megvizsg�ljuk a teljes n�v�nyt, eg�szs�g�gyi �llapot�t, fejl�d�s�nek �tem�t meleg, sz�raz id�ben, illetve es�s id�szakban. N�zz�k meg, hogy megt�madt�k-e a n�v�nyt k�rtev�k illetve k�rokoz�k, ha igen, akkor mindenk�ppen permetezz�nk!

Metsz�sn�l mindig az a c�l, hogy a n�v�nynek egyetlen egy f�hajt�sa legyen p�r eg�szs�ges �s er�s �ggal. Ha a f�hajt�sunk meg van �s az oldal�gak is eg�szs�gesek, akkor n�zz�k meg a h�naljhajt�sokat. Ezeket t�ntess�k el a n�v�nyr�l m�g kicsik�nt, ugyanis ezeknek csak az a c�ljuk, hogy �j n�v�nyt fejlesszenek, nek�nk viszont nem ez a c�l. Az elt�vol�t�shoz nem is sz�ks�ges metsz�oll�, el�g, hogyha er�sen megfogjuk a mutat�-, illetve a h�velykujjunk seg�ts�g�vel �s lecs�pj�k. Fontos, hogy ne szak�tsuk le, mivel ebben az esetben maga a n�v�ny is s�r�lhet.

Ha tehetj�k, akkor a reggeli vagy a k�s� esti �r�kban v�gezz�k el a metsz�st, de ink�bb a reggel a legmegfelel�bb, mivel ilyenkor t�rnek a legk�nnyebben a sz�rak, a nagy melegt�l megpuhulnak �s sokkal k�nnyebben szakadnak.
Fontos, hogy ne felejts�k el azt sem, hogy ne t�vol�tsuk el azokat a hajt�sokat, amik a vir�gok felett hajtanak, ink�bb arra t�rekedj�nk, hogy szabaduljunk meg azokt�l a hat�sokt�l, amik a f�hajt�son n�nek, ha kihajtana egy m�sodik f�hajt�s, akkor azt mindenk�ppen t�vol�tsuk el.
Nem kell megijedni, nem sz�ks�ges minden nap elv�gezni ezt a m�veletet, �ltal�ban hetente egyszer m�r el�gs�ges szokott lenni.
Att�l sem kell megijedni, hogyha kimarad p�r h�t, nem lesz a n�v�nynek semmi baja emiatt, de ha elv�gezz�k a metsz�st, akkor sokkal szebb lesz �s a term�s is eg�szs�gesebb �s b�s�gesebb lesz.

A legjobb kov�szos uborka recept!

Biztosan te is tapasztaltad m�r, hogy a boltban kaphat� kov�szos uborka meg sem k�zel�ti azt a min�s�get, amit te magad otthon elk�sz�thetsz, vagy amit anyuk�d csin�l. Nem �rt, hogyha te is megismered a legszuperebb receptet, �gy ny�ron sim�n elk�sz�theted a vil�g legjobb kov�szos ubork�j�t, a legjobb benne az, hogy nem kell tart�s�t�szerekhez ny�lnod, a boltban kaphat� viszont tele van tart�s�t�szerekkel, ami m�g tov�bb rontja a min�s�g�t. �n nem olyan r�gen h�romf�le kovi ubit is v�s�roltam a boltokban, de ezut�n feladtam, �s ink�bb maradok a j�l bev�lt receptn�l, ami gener�ci�kon kereszt�l �r�kl�d�tt. Az ez�ltal k�sz�tett ubork�t fogyasszuk mindenhez ny�ron, bogr�csoz�sn�l nincs az a mennyis�g, ami ne fogyna el, egyszer�en im�dja mindenki, nem is csoda, hiszen nagyon finom.

J�jj�n teh�t a recept, amit mindenki el tud k�sz�teni, nem kell megijedni t�le, f�rfiak, n�k, kisgyermekek �s id�sek egyar�nt megbirk�znak ezzel a recepttel, te is megfogsz, ebben biztos vagyok.

Hozz�val�k

• bef�ttes �veg, �ltal�ban 5 literest szoktam haszn�lni, de lehet 2-3 kisebb is
• 15-20 gerezd fokhagyma
• 2-3 csokor kapor
• konyhas�
• langyos v�z
• keny�r

Mindenekel�tt fontos, hogy a tisztas�gra fokozottan �gyelj�nk! Az �vegeket mossuk el, az ubork�kat k�r�mkef�vel tiszt�tsuk meg, nehogy valami szennyez�d�s rajta maradjon, �bl�ts�k le a kaprokat is, majd pucoljuk meg a fokhagym�kat. Az ubork�k v�gei sok esetben keser�ek szoktak lenni, �ppen ez�rt v�gjuk le azokat. Ez az�rt is el�ny�s, mert a kov�szos l� sokkal jobban �t tudja j�rni az ubork�kat. Pont ez�rt �n nem egybe szoktam belerakni az �vegbe, hanem hossz�ban be szoktam v�gni az ubork�kat.

Ha ezzel megvagyunk, akkor j�het az �vegbe t�lt�s! Az �veg alj�ra helyezz�nk egy csokor kaprot, majd pakolhatjuk bele az ubork�kat. Lehet �ket egym�s mell� szor�tani nyugodtan, ugyanis a kov�szol�s folyam�n �sszeesnek. Egy sor uborka berak�sa ut�n helyezz�nk el 7-8 gerezd fokhagym�t, egyenletesen, term�szetesen lehet kevesebbet, illetve t�bbet is. A fokhagyma ut�n j�het megint egy csokor kapor �s az uborka, majd ism�t a fokhagyma.

Ha ezzel is megvagyunk, akkor j�het egy kis langyos v�z, amiben elkever�nk egy kis s�t, majd �nts�k bele a bef�ttes �vegbe. Ne lepje el teljesen, a tetej�re helyezz�nk 1-2 szelet kenyeret vagy zseml�t. Ezut�n �nts�k r� m�g s�s vizet, hogy ellepje a zseml�ket is.
V�gezet�l takarjuk le az �veget egy t�ny�rral �s helyezz�k melegebb helyre, nem musz�j napra tenni, ugyanis nem a f�nyt�l, hanem a melegt�l �rik be, term�szetesen nagyobb meleget kap, de nem musz�j a t�z� napra kihelyezni. �ltal�ban 2-3 nap szokott lenni az �r�si id�. H�t�ben t�rolva 1-2 h�napig el�ll, jobb esetben tov�bb is.

Az ak�c termeszt�s�nek �s felhaszn�l�s�nak saj�toss�gai

Az ak�c egyike azoknak a fafajoknak, amelyek erdeinkben �s f�s�t�sainkban a legnagyobb ter�letet foglalj�k el. Haz�nkban jelenleg k�zel 350 ezer ha-t bor�t ak�c, azonban az el�rejelz�sek alapj�n az �j erd�telep�t�seknek m�r v�rhat�an t�bb mint 30%-�t ak�cosok alkotj�k. Alf�ldi ter�leteken jelent�s m�rt�kben el�seg�tett�k elterjed�s�t f�j�nak el�ny�s fizikai tulajdons�gai, igen tart�s volta �s sok tekintetben k�nny� megmunk�lhat�s�ga.

Termeszt�s

�llom�nynevel�s szempontj�b�l az ak�c hazai viszonyaink k�z�tt kult�rfajnak tekintend�. Ez�rt eredm�nyes nevel�se igen belterjes, gyakran visszat�r� �s egyedi elb�r�l�son alapul� munk�t ig�nyel. A nevel�si munka ilyen m�dozat�t az ak�c saj�tos tulajdons�gai k�vetelik meg, amely tulajdons�gok egyszersmind meg is szabj�k a nevel�v�g�sok �ltal el�rni k�v�nt c�lokat.

Az ak�c n�lunk gyorsan n�v� fafajnak sz�m�t, �s ez a tulajdons�ga k�veteli meg a gyakori visszat�r�st. Olyan rendk�v�li m�rt�kben f�nyig�nyes, hogy oldal�rny�k hat�s�ra a korona azonnal reag�l: megsz�nteti oldalir�ny� terjeszked�s�t �s az �rny�kba jutott als� �gak elsz�radnak. Oldalir�ny� megvil�g�t�sban hatalmas koron�t fejleszt, amely igen alacsonyr�l kezd�dik, ennek k�vetkezt�ben a t�rzs rendk�v�l r�vid lesz. Az ilyen f�kon a korona �gai, f�leg az als� �gak annyira megvastagodnak, hogy vastags�gban f�lveszik a versenyt a cs�cshajt�sb�l n�tt �gakkal, a t�rzs teh�t a sz� szoros �rtelm�ben szerte�gazik. Az ak�cnak ez a tulajdons�ga adja a legt�bb �s a legnehezebben megoldhat� gondot az erd�nevel�nek. Neki kell megtal�lnia j�form�n �llom�nyonk�nt az oldalmegvil�g�t�snak azt a helyes m�rt�k�t, amikor a t�rzs magass�gi n�veked�se m�g sz�mottev�en nem cs�kken, nem k�pz�dik t�rzsel�gaz�d�s, �s m�gis olyan m�ret� korona fejl�dik, amely k�pes elegend� vastags�gi n�veked�st biztos�tani a t�rzs sz�m�ra.

Az ak�c lombozata, mint �ltal�ban a t�bbi f�nyig�nyes fafajok�, ritka. Ez a tulajdons�ga fokozza az �llom�ny talaj�nak elgyomosod�si vesz�ly�t, ami ugyancsak �jabb gondot h�r�t az erd�nevel� v�llaira. A z�r�d�st az oldalf�ny biztos�t�sa �rdek�ben csak olyan m�rt�kig szabad megbontani, hogy tartamos gyomosod�s a talajon ne �llhasson el�. Ezt a gyakori m�rs�kelt bont�s teszi kik�sz�b�lhet�v�.

Erd�nevel�s szempontj�b�l az ak�c rendk�v�l j� tulajdons�ga az, hogy v�zhajt�s k�pz�s�re nem hajlamos. Sajnos ezt a kiv�l� tulajdons�got a nevel�s sor�n nem lehet hasznos�tani. El�nye csup�n annyi, hogy a t�lzottan megbontott �llom�nyokban a faegyedek emiatt bek�vetkez� min�s�groml�sa nem fokozza a helytelen belev�g�s k�vetkezt�ben keletkezett k�rt.

Tov�bbi figyelemre m�lt� saj�toss�ga, hogy az egyes f�k egyedi tulajdons�ga rendk�v�l nagy k�l�nbs�geket mutat minden egyes �llom�nyon bel�l. J�form�n minden ak�c�llom�nyban tal�lunk kiugr� n�veked�s� egyedeket. Az ak�cnak ezt a tulajdons�g�t azonban c�ltudatosan ezid�ig m�g nem hasznos�tott�k, pedig ha ezeket az egyedeket fiatal korukban kiv�logatn�nk vagy tal�n megtal�ln�nk, sz�mottev� m�rt�kben emelhetn�nk az �llom�ny fat�meg- �s �rt�khozam�t. Ez a tulajdons�g ism�t csak intenz�v erd�nevel�si munk�t k�v�n azzal a c�llal, hogy a kiv�laszt�s min�l el�bb megt�rt�nhess�k, azaz min�l t�bb ilyen faegyed k�pezze az alapj�t a v�ghaszn�lati �llom�nyunknak.

Az ak�c tov�bbi kiv�l� tulajdons�ga az, hogy rendk�v�l j�l t�ri a z�ldnyes�st. Ennek a tulajdons�g�nak f�leg a kezdeti nevel�v�g�sok sor�n l�tjuk haszn�t. Mesters�ges seg�ts�ggel j�form�n minden n�veked�sk�pes ak�cb�l j� t�rzset lehet nevelni, a t�rzsel�gaz�d�st pedig biztons�gosan ki lehet k�sz�b�lni.

Az ak�c k�zismert saj�toss�ga a rendk�v�l j� sarjadz�k�pess�ge. A lev�gott tusk�n sok, �s szinte kiv�tel n�lk�l �letk�pes, �leter�s sarjakat nevel. Ezek a tusk�sarjak j� n�h�ny �vig megtartj�k �l�nk n�veked�s�ket, k�l�n�sen akkor, ha idej�ben megritk�tjuk �ket. �llom�nynevel�sre azonban m�gsem alkalmasak, mert a t�r�sz�kben hamarosan, id�vel mindig fokoz�d� b�lkorhad�s indul meg. A gyorsan n�veked� tusk�sarjakban igen nagy k�rt szokott okozni az els� �t �vben a sz�l is, mert �ppen a leger�sebbeket, a legjobban kiemelked�ket csavarja le a t�bbi k�z�l a tusk�r�l. Ez�rt a vesz�ly�rt is, f�leg a biztosan be�ll� b�lkorhad�s miatt tusk�sarjakr�l nem szoktunk ak�c�llom�nyt nevelni, s�t ennek a m�dszernek az alkalmaz�sa tilalom al� esik.

Rendk�v�l j�l sar jadzik az ak�c a f�ldbenmaradt �l� gy�kerekr�l is abban az esetben, ha az �llom�ny letermel�se alkalm�val a tusk�t is elt�vol�tottuk. A bent maradt vastagabb gy�kerekr�l majdnem olyan er�s sarjak keletkeznek, mint a tusk�kr�l. Ezek a sz�l k�ros�t�s�nak m�r nincsenek kit�ve. A f�ld alatt a gy�kerek oldal�b�l n�nek ki, �s ugyanez az oka annak is, hogy b�lkorhad�s sem jelentkezik az ilyen eredet� f�kon. A gyakorlatban a gy�k�rsarjr�l t�rt�n� egyszeri fel�j�t�s a j� term�helyeken enged�lyezett elj�r�s. Az ism�telt sarjaztat�s m�r nem k�v�natos, mert ilyenkor m�r sok az olyan sarj, amely a m�r el�z� �llom�ny f�inak bent maradt gy�kereib�l keletkezett, �s ezeken rendszerint a b�lkorhad�s jelentkezik.
Az ak�cnak az erd�nevel�s szempontj�b�l is sz�m�t�sba vehet� tulajdons�ga az, hogy j� v�zgazd�lkod�s�, laza talajt k�v�n. Ezt a tulajdons�g�t �gy kell kiel�g�ten�nk, hogy az �llom�nyban min�l kevesebb legyen a konkurenci�t jelent� gy omn�v�ny, �s a z�r�d�s fenntart�s�val min�l nagyobb fok� talaj�rnyal�st biztos�tsunk a hasznos v�z megtart�s�ra.
Saj�tos tulajdons�ga tov�bb� az ak�cnak az is, hogy vele azonos talaj- �s f�nyig�ny�, valamint n�veked�s-�tem� elegyf�ja nincsen. Sok elegy�t�st megpr�b�ltak m�r a gyakorlati szakemberek, �s gyakran kedvez� eredm�nyeket is �rtek el, de olyan �llom�nyt m�g nem tudtak kialak�tani, amelyben az elegyfa egyszintben maradt volna az ak�ccal, �s term�szetes elegyes erd�h�z hasonl� �llom�ny j�tt volna l�tre.

A ny�rak minden esetben t�ln�vik az ak�cot, a t�bbi elegyfa pedig alulmarad. Egyetlen term�szetes egyes�l�si forma, amikor a bez�rult erdei vagy feketefenyvesekben az al�k�szott ak�c a h�zagokban felkopaszodik a fels� szintig. Ez a jelens�g rendszerint az ak�cnak egy�bk�nt nem val� term�helyeken szokott el��llni a z�rt feny�t�alom felsz�ni t�panyagfelhalmoz� �s nedvess�gt�rol� hat�sa k�vetkezt�ben. Az ilyen �llom�ny csak addig tarthat� fenn, ameddig a z�rt feny�t�alom megvan. Ha a feny�t�alom z�rts�ga az �llom�ny letermel�se k�vetkezt�ben megsz�nik, vagy a feny�t�almot az �llom�ny al�l elt�vol�tj�k, a term�hely ism�t alkalmatlann� v�lik ak�c termeszt�s�re mindaddig, am�g a z�rt feny�t�alom ism�t el� nem �ll.
Az ak�c valamennyi felsorolt tulajdons�ga ir� ny�t� szerepet j�tszik az ak�c�llom�nyok nevel�si m�dszer�nek kialak�t�s�ban, �s valamennyi tulajdons�g k�vetkezt�ben el��ll� ig�nyt ki kell el�g�teni a m�dszer meghat�roz�s�n�l. Term�szetesen az ak�c�llom�nyok nevel�si m�dszer�nek meghat�roz�s�n�l sem lehet merev rendszert fel�ll�tani. Ezt k�l�nben egy�b fafaj� �llom�nyok eset�ben sem lehet, mert hiszen az egyes tulajdons�gok fontoss�ga a k�l�nb�z� term�helyek szerint k�l�nb�z� m�rt�kben l�p el�t�rbe.

Kitermel�s

Az ak�c f�r�szes d�nt�ssel vagy irt�ssal termelhet� ki. Ahol lehet, minden�tt irt�ssal termelj�k, vagy a f�r�szes d�nt�s ut�n a tusk�t a talajb�l t�vol�tjuk el. Ez az egyre sz�lesebb k�rben terjed� m�ly talajm�vel�s n�lk�l�zhetetlen el�felt�tele. Az irt�ssal val� termel�s az ipari fa n�vel�se szempontj�b�l is el�ny�s, mert hajkol�si vesztes�g nem l�p fel, �s a t�szakasz ipari f�ja a gy�kf� ir�ny�ban meghosszabb�that�.
Az ak�c f�j�nak a g�rbes�gen �s a vill�s el�gaz�son k�v�l egy�b sz�mottev� fahib�ja van, ez�rt viszonylag k�nnyen �s nagy iparifa-kihozatallal v�laszt�kolhat�. A kitermel�s z�me a v�konyabb fav�laszt�kokra esik. Ezzel magyar�zhat�, hogy gy�r�t�sekben a kem�ny lombos fafajok k�z�l az ak�c szolg�ltatja a legt�bb ipari f�t.

Felhaszn�l�s

Az ak�c f�j�nak kedvez� fizikai tulajdons�gai �s rendk�v�li tart�ss�ga sz�lesk�r� felhaszn�lhat�s�got tesz lehet�v�. Rugalmass�ga kit�n�, nyom�ssal szemben nagy szil�rds�got mutat, szak�t�si szil�rds�ga valamennyi hazai fafajunkat f�l�lm�lja, hajl�t�s �s has�that�s�g tekintet�ben is a lehet� legjobb fafajaink k�z� tartozik. L�gsz�razon a legkem�nyebb hazai f�nk, kiv�l� a f�t��rt�ke, nyers �llapotban is j�l �g. J�l megmunk�lhat�, f�nyezhet� �s els�sorban tel�t�s n�lk�l is a legtart�sabb fafaj. H�tr�nyos tulajdons�gak�nt a tel�t�ssel szemben val� ellen�ll�sa, a nehezen szegezhet�s�g �s saj�tos szag hozhat� csak fel, ill. mechanikai megmunk�l�sa szersz�m- �s energiaig�nyes. Mesters�ges sz�r�t�sa el�ny�sebb a t�lgy�n�l. Ragaszt�sa �s fel�letkezel�se nagy figyelmet �rdemel.

A fafajok k�z�l a legkem�nyebb, legs�r�bb, legszil�rdabb f�k k�z� tartozik. Az ak�c felhaszn�l�sa meglehet�sen sz�lesk�r�, mind az iparnak, mind a mez�gazdas�gnak kit�n� nyersanyaga. Az ak�c f�j�nak gazdas�gos felhaszn�l�s�t
els�sorban a bel�le kiker�l� ipari faanyag t�meg�nek v�konyabb �tm�r�je korl�tozza, �s ez a vastagabb m�reteket nagyobb t�megben ig�nyl� ipari feldolgoz�st - b�r az elj�r�s ismert - akad�lyozza. Kor�bban f�k�nt sz�l�oszlopnak, b�nyaf�nak, vezet�koszlopnak haszn�lt�k.

Forr�s: Agr�r�gazat

Sz�nes �s feh�r ruh�khoz egyar�nt t�k�letes! Foly�kony mos�szer �s �bl�t� h�zilag

Rengeteg recept kering a neten arr�l, hogyan k�sz�thet� h�zilag mos�szer. T�bb f�l�t is kipr�b�ltunk, szerint�nk ez a legjobb term�szetes �s b�rbar�t verzi�.

Hozz�val�k:
150 g mos�szappan lereszelve
150 g mos�sz�da (gy�gyn�v�ny boltban kaphat�)
6 ev�kan�l sz�dabikarb�na

Egy faz�kban 3,5 liter vizet felforr�s�tunk (nem kell forralni!), beletessz�k a lereszelt szappant �s old�d�sig kevergetj�k. Ezut�n megv�rjuk, am�g langyosra h�l. Ekkor hozz�adjuk a kb. 2 dl forr� v�zben feloldott mos�sz�d�t, v�g�l a sz�dabikarb�n�t. Alaposan elkeverj�k �s m�r k�sz is.

Hagyjuk h�lni, k�zben botmixerrel t�bbsz�r „�tkevergetj�k”. Hagyjuk egy napig �llni, m�snapra k�sz is. V�z hozz�ad�s�val a k�v�nt �llag el�r�s�ig h�g�tjuk, kb. 5-6 literre. (�rdemes 6 literre h�g�tani, mert k�s�bb egy kicsit bes�r�s�dik.) K�t 3 literes flakonba t�ltj�k, vagy t�bb kisebbe, kinek mije van otthon.

Haszn�lat el�tt �rdemes egy kicsit felr�zni.

Feh�r ruh�khoz kb. 1 dl �nt�nk a g�pbe, valamint 1-2 sz�dabikarb�n�t tesz�nk m�g hozz�.
Sz�nes ruh�khoz csak az 1 dl mos�szert �ntj�k a g�pbe.

Term�szetesen lehet illatos�tani is az �zl�s�nknek megfelel� ill�olajok hozz�ad�s�val. 1 literhez kb. 10-15 csepp olajat �rdemes adni.

Term�szetes alap� h�zi �bl�t�

Hozz�val�k:
10-20 csepp mos�parf�m (p�ld�ul Ahimsa)
1 dl v�z
(ezt az ar�nyt n�veld nagyobb mennyis�g el�r�s�hez)

A mos�parf�m�t belecsepegtetj�k a v�zbe, kicsit r�zogatjuk, majd a megfelel� mennyis�get a mos�g�p �bl�t� tart�ly�ba �ntj�k.

�fonya nevel�se kert�nkben!

Az �fony�r�l r�viden

A fekete �fonya a hangaf�l�k csal�dj�ba tartoz� gy�m�lcsterm� n�v�ny. Term�s�t �s level�t a n�pi gy�gy�szat is felhaszn�lja.

N�pies nevei: havasi meggy, havasi meggykor�, kakojza, kukajsza, kukujza, molabogy�, afinya.

Magyarorsz�gon a Sopron k�rny�ki �s Vas megyei erd�kben, kisebb �llom�nyokban fordul el�. Az erd�lyi havasok jellegzetes gy�m�lcse. Bors� nagys�g�, hamvask�k term�se (Myrtilli fructus) a vadas �telek h�res �zes�t�je.

Savany� talaj� t�lgyesek �s b�kk�s�k lak�ja, de beh�z�dik az �ltetett fenyvesek sz�l�re is. A sek�ly, savany� talaj� erd�kben �ltal�ban csoportosan-t�megesen jelenik meg.

Alacsony n�v�s� (30–60 cm), gazdagon el�gaz� f�lcserje. A levelek toj�sdadok, kihegyezettek, finoman f�r�szesek, kopaszak. A g�mb�s, kors� alak� p�rta halv�ny z�ldes-v�r�s, az �rett bogy� g�mb�s, feket�s-k�k, hamvas. �prilist�l j�niusig ny�lik. Gazdagon el�gaz�,legy�keresed� �gai sz�gletesek, z�ldes sz�n�ek, ak�r ezer n�gyzetm�teres kol�ni�k is hajthatnak egyetlen t�r�l. A faiskol�kban nemes�tett v�ltozata nagyobb bogy�kat terem. A humuszban gazdag, savany� k�mhat�s�, v�zzel k�zepesen ell�tott talajt szereti. A kert f�l�rny�kos r�szeinek sz�p d�sze is lehet.

Felhaszn�l�sa

Gy�m�lcse k�zkedvelt lekv�r; gy�m�lcslevesek, gy�m�lcssal�t�k alapanyaga, s�tem�nyek �zes�t�je, t�ltel�ke.

Az �z, ny�l, szarvas, vaddiszn� elk�sz�t�s�n�l pik�ns, k�zkedvelt �ze miatt n�lk�l�zhetetlen. Ezekhez az �telekhez komp�t, m�rt�s, sal�ta, vagy dzsem form�j�ban t�lalhatjuk. Nemcsak zamata k�l�nleges, de �rt�kes t�panyagokat is tartalmaz. Gy�m�lcsbornak, lik�rnek, sz�rpnek vagy te�nak elk�sz�tve is nagyon j� hat�s� a b�lfl�r�ra, mert ellen�ll�v� teszi a b�l ny�lkah�rty�j�t az em�szt�si zavarokkal, kr�nikus b�lhuruttal, b�lfert�z�sekkel, hasmen�ssel szemben, �s a sz�jbetegs�gekn�l is j� szolg�latot tesz. Besz�mol�k szerint a m�sodik vil�gh�bor�ban a brit pil�t�k az �jszakai bevet�sek el�tt maroksz�m ett�k a fekete �fony�t, ugyanis a benne rejl� anyagok seg�tik a retinasejtek gyors regener�l�d�s�t. Ma a gy�gyszert�rakban kivonata kaphat�. A hasmen�s, fog�nygyullad�s r�gr�l ismert gy�gyszere. A lev�b�l f�z�tt tea epe- �s h�lyagbetegs�gek orvoss�ga, vesetiszt�t�. Levele cukorbajra j�, ak�r nyersen is. Nagyobb mennyis�gben ak�r f�jdalmas gyomor�sszeh�z� hat�sa lehet.

1. V�lasszuk ki a helysz�nt, k�sz�ts�k el� a talajt

Ha fekete �fony�t szeretn�nk �ltetni, akkor figyelembe kell venn�nk azt, hogy a ter�let napos legyen, a talajt alaposan meg kell dolgozni, fontos, hogy a vizet megfelel�en elvezesse, �s gyomokt�l is meg kell tiszt�tani a helysz�nt. A fekete �fonya szereti a nedvess�get, a vizet, ez�rt fontos, hogy rendszeresen �nt�zz�k. A bogy�s gy�m�lcs�t nagyobb vir�gcser�pbe is ki lehet �ltetni. Itt lehet t�zegf�t �s fak�rget is haszn�lni. �rdemes kik�rni egy kert�sz v�lem�ny�t is.

2. T�vols�g

Amennyiben t�bb bokrot szeretn�nk ki�ltetni, fontos a t�vols�g is a n�v�nyek k�z�tt, valamivel t�bb mint egy f�lm�ternyi t�vols�got hagyjunk, de ez ak�r egym�teres is lehet. A sorok k�z�tt viszont 2,5 m�tert is aj�nlott meghagyni.

3. �ltet�s

Itt figyelembe kell venni, hogy mennyi id�sek a t�vek, a legjobb, ha m�g csak 2–3 �vesek, hiszen az 4–5 �ves t�vek m�r megs�nylik az �t�ltet�st. Ki lehet �ltetni tavasszal, vagy kora �sszel. Ha olyan csemet�ket v�s�rolunk, amelyek kont�nerben nevelkedtek, akkor a ki�ltet�skor a cser�phez viszony�tva 30 cm-el m�lyebbre �ssuk be a f�ldbe a gy�keret.

Fontos, hogy nagyon j�l meg�nt�zz�k, nedves id�ben is hetente egyszer alaposan meg kell locsolni, sz�razs�gkor m�g enn�l is gyakrabban. Itt azonban a l�gy v�z haszn�lata aj�nlott, a sima csapv�z k�ros�thatja a n�v�nyt. �rdemes p�ld�ul feny�forg�csot is belekeverni a f�ldbe, hiszen ez megfelel�en savany�tja a talajt, amelyet az �fonya legink�bb szeret, emellett szell�sebb� is teszi azt. Az �ltet�s ut�n �rdemes 15 cm-re a t�vet k�r�lbor�tani, mind�ssze 5–6 mar�k f�ldet kell egy kev�s feny�forg�ccsal elkeverni.

4. Metsz�se

Az el�ltet�st k�vet�en az �fonyabokrok 5–6 �ven bel�l fognak igazi term�shozamost produk�lni, de m�r az els� �vekben is fognak vir�gozni, �s apr� bogy�k is megjelennek. Ezeket a vir�gr�gyeket az els� k�t �v sor�n vissza kell v�gni, hogy a n�v�ny ne erre haszn�lja a t�per�t, hanem a bokrosod�sra, er�s�d�sre �sszpontos�tson. A telep�t�st k�vet� 3. �s 4. �vet k�vet�en �vente rendszeresen metszeni kell a bokrokat, erre legink�bb a t�l v�ge a legjobb, mikor m�g nincsen vir�gz�s. El�sz�r az elhalt, beteg �gakat kell elt�vol�tani, a v�kony vessz�ket is le kell nyesni, de ha t�l s�r� az �gazat, akkor is ritk�tani kell. A 3–4 �vn�l id�sebb �gakat is ki kell v�gni, 6–8 er�s �s friss hajt�st kell meghagyni.

5. M�tr�gy�z�s

�rdemes az �ruh�zakban kaphat� Rhododendron f�ldet is beszerezni, ilyen n�v alatt lehet megv�s�rolni. A szak�rt�k azt aj�nlj�k, hogy az els� �vben ne haszn�ljunk m�tr�gy�kat, mert a gy�kerek a s�ra �rz�kenyen reag�lhatnak. Ha meger�s�dtek, akkor tehet�nk r�juk amm�nium-szulf�tot. Term�szetes m�tr�gyak�nt gyapotmagot is �rdemes kipr�b�lni, ez nagyban seg�ti a n�v�ny fejl�d�s�t.

�gy aszalj gy�m�lcs�t s�t�ben, vagy kemenc�ben

Aki rajong a h�zi aszalt gy�m�lcs�k�rt, annak az idei �v nem igaz�n kedvezett, mert szinte alig volt olyan nap, amikor ne lett volna bor�s id�. Persze m�s a helyzet akkor, ha nem a term�szetre b�zzuk a dolgot, hanem s�t�ben, vagy kemenc�ben aszaljuk a kedvenc gy�m�lcseinket. Az aszal�s l�nyege, hogy r�vid id� alatt min�l t�bb vizet vonjunk ki a gy�m�lcsb�l. De ez nem egyenl� a sz�r�t�ssal, �ppen ez�rt az aszalni k�v�nt gy�m�lcs�ket nem a napra kell kiter�teni, hanem egy olyan helyre, amit j�l �tj�r a szell�. Viszont ez a p�r�s id� alig ha volt erre alkalmas. Ezzel a m�dszerrel am�gy n�h�ny nap alatt elk�sz�thetj�k az aszalt finoms�gokat.

S�t�ben �s kemenc�ben is lehet aszalni

Tal�n m�g a szeptember alkalmas lehet arra, hogy ezzel az egyszer� m�dszerrel aszaljunk gy�m�lcs�ket, mert ez az a h�nap, ami m�g valamennyire eml�keztet a ny�rra �s amikor m�g nincs olyan hideg. Viszont ebben az �vben nem biztos, hogy el lehet mondani ugyanazt, mint az elm�lt �vekben. De ak�r es�s lesz ez a h�nap ak�r nem, nincs veszve minden, m�g akkor se, ha nincs aszal� berendez�s�nk, ugyanis a konyhai s�t� is alkalmas az aszal�sra. De az se h�tr�ny, ha van otthon kemence. A s�t�ben �s a kemenc�ben val� aszal�snak nagyj�b�l ugyanaz a menete.

�gy k�sz�tsd el

Ak�r s�t�nk, ak�r kemenc�nk van, akkor �rdemes nekil�tni az aszal�snak, miut�n s�t�tt�nk valamit benn�k. Miut�n megs�t�tt�k benne, amit szeretn�nk, v�rjuk meg, am�g leh�l 60 fokra �s csak azut�n helyezz�k bele az aszalni val�t. Ez a munka csak p�r �r�t vesz ig�nybe, viszont figyelni kell r�, hogy ne legyen melegebb 60 fokn�l a s�t�, mert az nem tenne j�t a gy�m�lcs�knek. A s�t� ajtaj�t hagyjuk r�snyire nyitva, mert ezen a ny�l�son kereszt�l t�vozik az a v�zg�z, ami kip�rolog a gy�m�lcs�kb�l.

Ez�rt kell gyorsan aszalni

| I | II | III | IV | V | VI | VII | VIII | IX | X |Xl | Xll | Xlll | XlV | XV |