Alap ismeretek
Alapismeretek
Gyógynövények, virágok energetikai rezgés-információi: A Biorezonancia, bioenergetikai gyógyítás során felhasználjuk a szervezet sejtjeinek azon tudatosságát, tulajdonságát, mellyel hatékonyan reagálnak a számukra megfelelő frekvenciákra, bioenergetikai jelekre. Reagálnak, és felveszik a gyógyuláshoz szükséges energiát, rezgést, illetve azok információ- tartalmát (-bioenergetika). Bioenergetikai gyógymódok körébe tartozik a gyógynövény terápia is, alkalmazásuk során a sejtek, a gyógynövények bioenergetikai rezgés-információira reagálnak. A gyógynövények hatásmechanizmusa is a bioenergetika, rezonancia elvén működik, hiszen a növény egy adott, csak
Cserzőanyag
A cserzőanyag (tannin-organikus sav) a növényeket óvják meg a korhadástól (antioxidáns hatás). Nitrogénmentes szerves fanyar ízű vegyületek, vízoldékony (tannin és depszidek-kínasav, kávésav) és vízben nem oldódó (katechinek) vegyületei ismertek. A gallus-csersavon kívül idetartozik a katechuratanhia-kinocsersav, és a hamameli tannin. Fehérjekicsapó-nyálkahártyaösszehúzó és vérzéscsillapító hatású, sebkezelésre és gyulladáscsökkentésre használható, mivel a baktériumok falát károsítja és gátolja a szaporodásukat. Használják gyomorfekély, savtúltengés, refluxbetegség, aranyér, illetve nehézfém mérgezések esetén (a méreganyaggal csapadékot képez, így
Erjesztők
Az erjesztők – enzimek (fermentumok) katalitikus anyagok, melyek már kis mennyiségben is befolyásolják a vegyi reakciók sebességét, anélkül azonban, hogy az így keletkezett új anyagokban kimutathatóak volnának. Például ilyen a harmatfű (rovaremésztő növény), levelében pepszinhez hasonló erjesztő acidalbumin (fehérje emésztő) van. Alkaloidák Az alkaloidák különleges gyógyszertani hatású, lúgos, aminosavakból felépült nitrogéntartalmú anyagok,melynek köszönhetően mérges növényeink egy része is gyógyhatású (lásd. még: mérgező növények). Könnyen és gyorsan oldódnak ki és gyors
Fehérjék
A fehérjék (mucinok) az élő természet egyik fő alkotó eleme. Gyógynövény – Amin, kolintartalom Az aminok olyan szerves vegyületek, amelyek nitrogént tartalmaznak. Amin jelenlétét a növény gyakran jellemző illattal jelzi (bryona dioica). A kolintartalom is igen nagyszámú növényeknél fordul elő (pl. nicotin burgonyában).
Flavonidok
A flavonidok a növények színeiért felelősek, festékanyagok. Fő alkotóik a klorofillok (lúgosító ételek- zöldségek), karotionidok, antocionidok, és a flavon, rutin, a luteolin. Az erekre hatnak kedvezően, mert kiegészítik a C-vitamin hatását, csökkentik a capillárisok (kiserek) törékenységét, áteresztőképességét. Kis mértékben csökkentik a vérnyomást, visszérgyulladást, a koleszterinszintet, a gyulladásokat, és húgyhajtó hatású. Gyógynövények: galagonya, zsúrló, japán akác, fekete áfonya, csalán, körömvirág, napraforgó, máriatövis termése, nyírfa levél, kukorica bajusz, kamilla, bodza, hársfa, árnika
Glikozidák
A glikozidák növényi anyagok, melyek cukorra (glukóz, galaktóz, mannóz, xiloz) és más szerves vegyületre bonthatók, tulajdonképpen a cukrokaglikon-alkoholos észterei. Erjesztőkkel együtt fordulnak elő, ezek a szárítás, feldolgozás közben szétbontják a glikozidákat. Egy növény többféle gilkozidát tartalmazhat, a növény a számára mérgező vegyületeket glikozid formában leköti és tárolja, így közömbösítve a mérgező hatóanyagokat. Gyulladáscsökkentésre és bevonó anyagként használatos. Hashajtó hatásúak, hosszú távon nem fogyaszthatóak, mert károsíthatják a májat és a bélrendszert.
Gyűjtés, szárítás, tárolás
Amennyiben gyűjtjük a gyógynövényeket, azt is tudnunk kell, hogy melyik időszakban tartalmazzák legnagyobb mennyiségben a hatóanyagukat. Általánosságban elmondható, hogy a gyökereket kora tavasszal vagy ősszel, leveleket virágzás előtt vagy alatt, a terméseket a teljes érés idején célszerű begyűjteni. Virágokat a virágzás kezdetén, és csak teljesen egészséges és féregmentes, száraz állapotában, azaz lehetőleg napsütés idején szedjük. Gyógynövényeket soha ne gyűjtsük műanyagzacskóban, mert bepállanak, és csak teljesen száraz állapotban tegyük el őket.
Annak érdekében, hogy hatásosak legyenek a növényi gyógyformák (gyógytermékek), a gyógynövényeknek tartalmazniuk kell hatóanyagaik lehető legteljesebb (optimális) mennyiségét, illetve minőségét. A gyógynövények hatóereje több tényezőtől függ: A fajtól A termőhelytől és az éghajlati viszonyoktól A begyűjtés időpontjától A Szárítás és tartósítás módjától A tárolás feltételeitől A tárolás formájától A tárolás időtartamától Akár magunk gyűjtjük be gyógynövényeinket, akár boltban vásároljuk meg őket, jó ha tisztában vagyunk azokkal a tényezőkkel, amelyek befolyásolják
Illóolajok
Az illóolajok a vízgőzzel együtt desztilláló anyagok, melyek a normál hőmérsékleten elillannak, és általában a szaglóérzéket ingerlik. A gyógynövények nagy százaléka tartalmaz illóolajat, melyeknek eltérő kémiai szerkezetük alapján kb. 1000 féle képviselője ismert. Gyógyító hatású illóolaj tartalmuk azoknak a növényeknek van, melyeknek illóolaj tartalma 0,01%-ot meghaladja. Folyékony vagy glikozidos formában fordulnak elő, hatóanyagainak összetevőit a fenilpropil, a szeszkviterpén, monoterpén, a szénhidrogének, alkoholok, észterek, aldehidek, ketonok és oxidok alkotják. Az illóolajoknak
Karbonsavak
A karbonsavak szerves növényi savak, főleg a K, Mg, és egyéb ásványi anyagok szállítása a fő feladatuk. Főleg gyümölcsökben találhatóak meg, mint citromsav, almasav, borkősav, csersav, borostyánkősav, sóskasav, kávésav, fahéjsav. Gyógynövény Kovasav: A kovasav szervetlen sav, kémiailag szilicium-dioxid. A növények anyagcsere folyamataiban játszik szerepet, és a növényi sejtfal szilárdításában vesz részt. Vizelethajtó hatása van, gyulladásos területekre és köszvényes bántalmakra főleg borogatásként alkalmazható. Szájüregi gyulladások esetén gargalizáló szerként használható. Tuberculózis elleni
Keserűanyagok
A keserűanyag elnevezés tulajdonképpen nem vegyi meghatározás, mert szubjektív íz-érzékelésen alapul, legtöbbjük terpén származék. Ma általában vegyileg közömbös anyagot értenek e név alatt, de idetartoznak még bizonyos glikozidák, alkaloidák, sőt bizonyos toxinok is. Jelentős mértékben használja a keserűanyagokat pl. a likőripar. Az emésztőrendszerre való hatásuk az illóolajokéhoz hasonló, étkezés előtt fél órával célszerű az alkalmazásuk. Gyomor és bélzavaroknál elsősorban étvágygerjesztőnek használják, a nyálkatermelést fokozzák, és az emésztőnedvek elválasztását fokozzák, ezenkívül
Alap ismeretek
|