Lándzsás útifű Plantago lanceolata L.Népies neve: kígyófű, kígyónyelvűfű, lúdnyelvűfű, hálófű, gyíkfű, útilapuAz útifűfélék (Plantaginaceae) családjába tartozik. Rétek, utak mentén, legelőkön, parlagokon élő, évelő növény. Apró, fehér virágja van; áprilistól júniusig nyílnak. Két közeli rokona a széles levelű útifű (Plantago maior L.) és a közepeslevelű útifű (Plantago media L.). Gyógyászatilag mind a három faj levelei felhasználhatók, de a lándzsás útifű levele a leghatásosabb.
A leghasznosabb gyógynövény, mégis irtja mindenki-ne tegyétek!
A nagy útifű hazánkban mindenütt előforduló, igénytelen évelő gyomnövény. Biztosan mindenki látott már ilyen növényt a kertjében és sokan el is kezdték a kiirtását, mivel nem illik a gyep közé. Viszont nagyon sokoldalú gyógynövény, ismerjétek meg ti is.
A leghasznosabb gyógynövény, mégis irtja mindenki-ne tegyétek!
A nagy útifű hazánkban mindenütt előforduló, igénytelen évelő gyógynövény. Eltűri a tömörödött talajt, utak mentén, árokparton, keréknyomokban is megterem. Gyöktörzse rövid, széles tojásdad, ívesen futó, párhuzamos erezetű levelei rövidhajtáson tőlevélrózsában állnak, virágzati szára 10-15 cm magas. Apró, zöldes murvalevelekkel övezett négytagú virágai rövid füzért alkotnak. Szélbeporzású, ezért porzói a virágból kinyúlnak. Termése nyolc magvú tok. A nagy útifüvet nem termesztik, leveleit természetes állományaiból gyűjtik májustól szeptemberig.
Jellemzői
20–40 cm magas lágy szárú, évelő növény. Főgyökeres gyöktörzs jellemzi, rövid, barázdált, rostos szártagú hajtásain csak lándzsa alakú, 3-5 hosszanti, ívesen futó erezetű, ép szélű tőlevelek vannak. Az apró, 1–3 cm hosszú, kb. 4 mm széles, fehéres virágok tömött hengeres vagy gömbös füzérben állnak, sorrendben alulról felfelé nyílnak ki. A sárgásfehér porzók hosszabbak a négytagú, barnás szegélyű pártánál, így feltűnően kiállnak a virágzat szintjétől. Szélbeporzású, pollenjének 8-14 pórusát annulus veszi körül. Májustól októberig virágzik. Virágpora közepes mértékben allergizál, jelentősége kicsi, pedig a pollenszemek száma portokonként 7700 is lehet. Hosszúkás toktermésében rekeszekben ülő, csónak formájú magok találhatók.
A növényt gyógynövényként használják. Fő hatóanyaga az aukubin glikozid, de tartalmaz még polifenolokat, nyálka-poliszacharidokat, C-vitamint, cserzőanyagot, kovasavat, káliumot, cinket.
3 faját, a nagy útifüvet, a réti útifüvet és a lándzsás útifüvet is felhasználja a gyógyszeripar és a népgyógyászat.
A lándzsás útifű jó baktériumölő, gyulladáscsökkentő, és sebgyógyító, ezért összezúzott levele hasznos gyógyír lehet rovarcsípések, kisebb égési sérülések esetén. A légutak gyulladásos megbetegedéseiben, köhögés csillapítására, köptetőként használják baktériumölő, gyulladáscsökkentő hatása miatt. Oldja a letapadt nyákot, elősegíti a köpetképződést. A torok nyálkahártyáját bevonva enyhíti annak gyulladását, szünteti a köhögési ingert. Ártalmatlansága miatt a gyermekgyógyászatban is szívesen alkalmazzák. A mag csekély mértékű duzzadóképessége miatt néha hashajtó szerként is használatos.
Külsőleg a népgyógyászat bőrsérülésekre, vágott és gennyes sebekre, nehezen gyógyuló fekélyekre és vérzéscsillapításra használta. Az útifű friss levelét nehezen gyógyuló sebekre szokás tenni: fertőtleníti, összehúzza, bezárja a sebet, elősegíti a véralvadást.
Felhasználása
Útifű tea: Csészénként 1 púpozott kanálnyi útifüvet leforrázunk, fél perc múlva leszűrjük. A naponta frissen elkészített teából 2 csészényit kortyolgatunk el. Vese- vagy epekőképződés esetén a teához napi 8 g magot kell a teával együtt bevenni.
Útifű tea: Forrázzunk le 2-3 dl forró vízzel 2 teáskanálnyi szárított lándzsás útifüvet, hagyjuk állni 10 percig, majd szűrjük le. Kívánság szerint mézzel édesíthető. Naponta 2-3 csésze teát fogyasszunk. Teája nyálkaoldó és köhögéscsillapító, légúti megbetegedések esetén használják.
Friss levélpép: fog-, fej-, fülfájás esetén, nyílt sebek, csípések, kígyómarás kezelésére használják.
Szirup: Forrázunk le 3 dl vízzel 1 maréknyi friss vagy szárított útifűlevelet, és hagyjuk kihűlni, majd szűrjük le. A főzetet újfent forraljuk fel, majd kis lángon sűrítsük be, és keverjünk hozzá 150-200 g mézet. Főleg a gyermekek használják, naponta 1-2 evőkanálnyi fogyasztása ajánlott.
Borogatás és gargarizálásra: Csészénként 2 tk. szárított lándzsás útifüvet leöntünk hideg vízzel, gyakori kevergetés mellett 1 órán át állni hagyjuk. Alkalmazható a száj és toroknyálkahártya, illetve a bőr gyulladásainak kezelésére.
Ellenjavallat: Várandósság és szoptatás ideje alatt belsőleg történő alkalmazása, nagy mennyiségben való fogyasztása nem ajánlott!
Minden, amit tudni kell a levenduláról
Biztosan te is szeretnél csodálatos levendulát a kertedben! Éppen ezért javaslom, hogy olvasd el cikkünket, és tudj meg mindent a levendula termesztéséről, igényeiről és neveléséről!
Levendula termesztése
A levendula a Déli Alpokban őshonos, olajával a francia parasztok már a 16. században sebet gyógyítottak, férget űztek. A 20. század elején telepítették az első levendulásokat 700 méter tengerszint feletti magasságban. A forró száraz klíma, a meszes talaj kedvezett a termesztésnek. A provance-i levendulamezők júliustól októberig virítanak. A levendulaszüret folyamatos, júliustól szeptemberig tart. Ekkor a forró nyári nap a virágokba csalja az illóolajat. A virágokat 2-3 napos szárítás után szállítják a desztillálókba. A levendulatövek kertünkben, telkünkön is viríthatnak, ha a feltételek megfelelnek telepítésének.
Levendula környezeti igénye
A levendulatelepítésbe csak azt követően fogjunk, ha megismertük a levendula környezeti igényeit, hogy a legoptimálisabb körülményeket tudjuk megteremteni számára. Napos, száraz helyre, jó vízvezetésű talajba való. Fagyzugos helyre ne ültessük!
Termesztésével főleg a száraz, kopár területek, köves lejtők, domboldalak, legelők hasznosíthatók. A levendulasorok - a rétegvonalakkal párhuzamosan telepítve- gátolják a talaj lepusztulását. Elsősorban a meszes, napfényes, déli fekvésű területeken fejlődik jól. Kerülni kell a fagyzugos, hideg, mélyebb fekvésű területeket, ott gyakori a fagykár. A mínusz 15-20 C -os hideget jól tűri, de a késő tavaszi fagyok kárt tehetnek a már fejlődésnek indult növényekben. Fényigényes, a fény a virágképződést, az illóolaj-tartalmat és annak észter-tartalmát befolyásolja. A szárazságtűrése közismert. A levendula-ültetvények vetésforgón kívül helyezkednek el, 12-15 évig veszik igénybe a területet.
Talaj előkészítés levendula számára
Nagyüzemben a telepítést megelőző év őszén mélyszántással 35-50 t/ha szerves trágyát, 70-80 kg/ha hatóanyagú foszfor- és 100-120 kg/ha hatóanyagú kálium- műtrágyával kiegészítve célszerű a talajba juttatni. A túlzott tápanyagellátás, különösen a magas nitrogéndózis csökkenti a virághozamot.
Levendula szaporítóanyag-előállítás
A valódi levendula palántázással, fásdugványozással és feltöltéses bujtással szaporítható. A kedvező őszvégi időjárása lehetővé teszi a késő őszi telepítést – ill. ha valaki saját maga akarja előállítani a szaporítóanyagot -, a magvetést.
Magvetés
A vetés ideje november első fele. A magvak csírázásához ugyanis fagyhatásra van szükség. Ezt hívjuk tél alá vetésnek. A fényes fekete magok 2-3 évig tartják meg csírázóképességüket. Ha szabadföldbe vetjük a sötét színű, apró magvakat, vetéskor egy kis homokkal összekeverve vessük, mert. Így egyenletesebben tudjuk a talaj felszínére szórni a magvakat, és jobban látjuk, hogy hova vetettünk. A 20-30 cm sortávolságra ültetett magvakat vékonyan takarni kell, 0,5 – 1 cm, mások szerint 1 – 1,5 cm vastagon. Finoman földet rostálhatunk a vetésre olyan vastagon, vagy gereblyével történő talajráhúzással takarjuk magvetést. Végül tömörítsük a talajfelszínt.
Magvetésből következő év őszére nyerhetünk kiültetésre alkalmas palántákat. Ebben az esetben bármelyik vetőmagboltban kapható magot most érdemes elvetni, mert a mag csírázásához fagyhatásra van szükség. Vethetünk a kert egy gondosan előkészített, öntözhető részébe -vagy, ha csak néhány tőre van szükségünk-, mély cserépbe is, amelyet a télen a szabadban hagyunk. A tavasszal kikelt kis csíranövényeket rendszeresen öntözni, gyomlálni kell. Fontos ápolási munka a bokrosodást elősegítő visszavágás. Ezt akkor kell elvégezni, mikor a bimbók megjelentek. Ekkor a virágzati szárat -1-2 levél-párral együtt levágjuk. Az őszi kiültetésig ezt a műveletet még egyszer-kétszer megismételhetjük.
Ha csak néhány tő levendulát szeretnénk, vessük a magvakat cserépbe. Ha a cserepeket beltéren tartjuk, a magvaknak vetés előtt hideg hatásra van szükségük. Ennek legegyszerűbb módja, hogy tépőzáras nejlonzsákba, palántafölddel együtt hűtőbe tesszük a magvakat 2-3 hétre. Cserépbevetéskor a vetőmagot nyomjuk bele a palántaföldbe, de ne takarjuk, mert ha túl mélyre kerül a mag, nem fog kikelni. A csírázáshoz szükséges idő kb. egy hónap. A kikelt növénykéket tűzdeljük át kis cserepekbe. A palántákat a májusi kiültetés előtt fokozatos edzéssel vigyük a szabadba. A cserepeket ne tegyük ki teljes napsütésnek. Az ideális, egészséges levendulapalánta szabad ég alatt nevelt, így bírja az időjárás viszontagságait. Magassága 10-15 cm, erőteljes gyökérzete és szép, tömött formája sikeres telepítést ígér.
Levendulatelepítés
A telepítés során több dologra kell figyelni. Szép állományt, csak jó minőségű palántából tudunk létesíteni. Az I. osztályú palánta jellemzői: a gyökérnyakban mért “szár” átmérője min. 5 mm, legalább 4 db alul fásodó oldalhajtás és jól fejlett körkörös gyökérzet. Telepítés optimális ideje október vége, várhatóan szép időjárás esetén nov. közepe. Telepíthetünk kora tavasszal is. Kiültetéskor – ha a palánták gyökérzete hosszú-, kb. 15 cm-re vissza kell vágni. A növényeket a gyökérnyaknál 4-5 cm-rel mélyebben kell ültetni, azaz az oldalelágazásokból 4-5 cm hosszú rész kerüljön a talajba. Az ajánlott sortávolság 1m, a tőtávolság 50 cm. Gondoljunk arra, hogy a növényeket hosszú időre telepítjük, hagyjunk teret a növekedésükhöz.
Levendula ápolása
Az új telepítésű levendula-ültetvény legfontosabb ápolási munkái: a visszavágás, a sorközművelés és a pótlás. Az első éves állományban a hajtásnövekedés megindulása után – május végén, június elején, a bokrosodás elősegítése miatt- a fiatal töveket 8-10 cm magasságban vissza kell vágni. (A visszavágást a második év tavaszán, a hajtásfejlődés megindulása előtt, 15-18 cm magasságban meg kell ismételni. Az új és a termő ültetvények elengedhetetlen évközi ápolási munkája a sorközművelés – jóllehet vegyszeres gyomirtásra van lehetőség-, mert a levendula nem kedveli a tömődött talajt. A szükséges pótlásokat már az első év végén ajánlatos elvégezni, különben csökken a hozam és a hiányos állomány látványa sem szép.
Levendula betakarítása
A levendula vágását teljes virágzásban célszerű elvégezni. A valódi levendula virágzása június második felében kezdődik és július közepéig tart. Mivel a legalkalmasabb betakarítási idő nagyon rövid, mindössze 7-8 nap, ezért nagyobb területeken a betakarítást már a virágzás kezdetén meg kell kezdeni, Későbbi betakarításnál az illóolaj-tartalom csökkenésével és a virágok pergésével kell számolni. A helyes vágási magasságra ügyeljünk.
A levendulavirágot szárával együtt, közvetlenül a virágzat alatti első levél-párral kell vágni. A bokron maradó virágszárak a következő évi virágképződést károsan befolyásolják, míg a túl mély vágás a bekerülő levelek miatt az illóolaj minőségét rontja és fokozza a fagyérzékenységet. Virágaroma készítéséhez a levágott virágzatot legföljebb 40 C-on, azonnal árnyékos helyen szárítjuk és hasonló körülmények között tároljuk. Így a következő évi betakarításig lesz elegendő arománk a fürdővizünkbe, ajándékba készíthető álom-és illatpárnába, sőt molyriasztóként a szekrényünkbe is. Míg idáig eljutunk, addig is szívet-lelket nyugtató illatos levendula-ültetvényben gyönyörködhetünk.
Forrás: Kertlap.hu
Libapimpó Potentilla anserinaNépies neve: dinnyeszagúfű, Isten abroszkája, lúdhizlalófű, létrafű, libavirág, lúdpázsit, pipefű, pipehúr, récefűA rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozik. Nyirkos rétek, árokpartok gyakori, évelő növénye.
Macskagyökér, orvosi Valeriana officinalisNépies neve: baldrián, bádiánfű, fordulófű, hodolán, macskagyökönke, mezei nárdus, Szent Magdolna füve, valerián, terjékfűA macskagyökérfélék (Valerianaceae) családjába tartozik. Nyirkos, lápos réteken, árnyas erdőkben előforduló évelő növény. Május-júniusban virágzik. Kertben is jól növekszik.
A mogyoró talán a legolcsóbban termeszthető növény, termése értékes anyagokat tartalmaz, nagyon jóízű, sokféleképpen felhasználható.
Ültetés
Bár egy tövön van hím és nőivarú virág, önmegtermékenyítésre nem képes, ezért több fajtát kell egymás mellé telepíteni. A szél által szállított virágpor megtermékenyítő hatása 25 m-ig jó hatékonyságú. A megfelelő pollenszóródás érdekében az uralkodó szél felőli oldalon, arra merőleges irányban 1 sor porzófajtát majd 1-2 sor főfajtát ajánlatos ültetni.
A tenyészterület leggyakrabban 5,0 x 2,5 m, de sokszor más rendszerben is ültetik, például a törzses kialakításút 7,0 x 4,0 m-re.
Metszés
Legtöbbször 1 méteres gyökeres bujtvány ültetnek, melynek csúcsát visszametszik a koronaalakítás érdekében.
Az első 3 évben kiválogatnak 4-5 vázágnak valót, melyekkel katlan-koronát nevelnek, mint az őszibaracknál. Minden ág napsütött legyen, mert az árnyékoltak 2-3-szor kevesebbet teremnek, mint a jól megvilágítottak.
A későbbiekben is úgy metszik, hogy a korona közepe napsütött legyen. A karbantartó metszés teljesítménye napi 800 tő.
Legjobb időszak a december-február de július-augusztusban is lehet zöldmetszést végezni az elsűrűsödött töveken a vízhajtások és sarjak kivágásával.
A jól metszett, öntözött, táplált növény hajtásai 15-40 cm hosszúságúak.
A termés az egyéves vesszőkön fejlődik.
Alapszabályok
- erős ágakon hosszú metszést kell végezni
- gyenge ágakat erősen vissza kell metszeni
- a törzses formánál a vázágak közel 90 fokban álljanak a törzsön, mert úgy teherbíróbbak az összenövésnél
- az oldalágak a vázágakon 35-50 fokos szögben álljanak
- a függőlegesen álló vesszőket tőből ki kell vágni, de azokat az oldalelágazásokat is, amelyek közel vannak egy másik alatt, mert alig teremnek az árnyékoltságuk miatt
- a 10-ik év után érdemes fokozatosan fiatalítani, eltávolítva a középső koronarészt, melynek nyomán 4-5 új vázágnak alkalmas rész fejlődik, melyek 2 éves korukban alkalmasak lesznek a régi vázágak leváltására, így szellős, nyitott, új korona alakítható ki
Koronaformák
- bokor: 3-5 sarj felére vágva, elágaztatva
- törzses bokor: 50 cm-es törzsön 3-5 ágú katlankorona
- középmagas törzsű fa: 80-100 cm-es törzs (törzsét védeni kell a napégéstől festéssel, vagy bekötözéssel
Talajművelés
A mély talajművelés károsíthatja a gyökereket.
Ősszel, a lombhullás után meg kell lazítani a felszínt, hogy a téli csapadékot könnyen befogadhassa.
Az előtörő sarjakat 10-20 cm-es nagyságnál ki kell vágni, a harmadik évtől kezdve már gyomirtó szerrel (Finale) is elpusztíthatók.
Öntözés
Több és szebb (nagyobb méretű) lesz a termés, évi 150-300 mm-nyi öntözés hatására. Az összes évi vízigény: 6-700 mm évente..
Fajták
Név
|
Érési idő
|
Termés kg/tő
|
Bél-tartalom %
|
Átlag-súly g/db
|
Megjegyzés
|
héjas
|
tisztított
|
Cosford
K.2
|
IX. e.
|
3,0
|
1,5
|
51
|
3,5
|
Igazából nem Cosford
|
Nagy tarka zelli K.5
|
IX.v.
|
1,6
|
0,7
|
42
|
3,5
|
Erős növekedésű
|
Római mogyoró K.1
|
VIII.v.-
IX.e.
|
2,0
|
0,9
|
45
|
2,9
|
Erősen sarjad
|
Bollwilleri csoda
|
IX.k.
|
-
|
-
|
50
|
2,2
|
Bőtermő
|
Bőtermő nagy
|
IX.v.-
X.e.
|
-
|
-
|
-
|
-
|
Bőtermő, kései virágzás
|
Fehér Lambert
|
VIII.v.
|
-
|
-
|
-
|
-
|
Jóízű, igényes
|
Fertile de Coutard
|
IX.e-k.
|
-
|
-
|
-
|
-
|
Kiváló minőség, nagyon igényes Barcelona néven is kapható
|
Cosford
(az igazi)
|
IX.v.-
X.e.
|
-
|
-
|
-
|
-
|
Ráncosodik, mandulaillatú alig sarjadzik
|
Betakarítás
Két időszakban lehetséges
-
Friss mogyoró szedés, amikor a mag már teljesen kifejlődött és a kupacs kezd elfonnyadni, általában augusztusban. A friss fogyasztásra szánt magvakat szárítva vagy sózva esetleg csokoládéba mártva készítik el, de cukrászsütemények és kekszek ízesítésére is jó.
-
A tárolásra szántat szeptember-októberben szedik, amikor a meg kiszáradt és könnyen lehullik. A földre vert gyümölcsöt összegyűjtik, és kiterítve teljesen kiszárítják.
Kártevői
A legnagyobb károkat a mogyoró ormányos lárvája okozza. A bogár táplálkozhat körte és őszibarack fán is, de észrevehető kárt nem okoz. Május-júniusban a zsenge mogyoróba kis lyukat rág, és belerakja tojását. A kikelt kukac azonban csak mogyorót hajlandó enni, kieszi a magbelet, azután a földre veti magát, ahol bebábozódik. A bogár onnan kerül elő a 2. vagy a 3. vagy a 4 év tavaszán.
Megjelenése után ajánlatos kétszer-háromszor védekezni ellene, végéig, különösen eső után, június megakadályozni a tojásrakást.
Úgy lehet könnyen megtalálni a kicsiny barnás színezetű ormányos bogarat, hogy a bokor alá világos színű fóliát terítünk és megütögetjük az ágakat. Az ormányos bogarak közös jellemzője, hogy veszélyt érezve holtnak tettetik magukat és lepotyognak a földre, illetve a fóliára, ahol jól láthatók.
Károsítják még a gubacsatka, a takácsatka, és a levéltetű.
Betegségei
Megtámadja a lisztharmat, a glöosporium, a szürkepenész, a monília, de általában nem okoznak jelentős kárt.
Franciaországban a bakteriozis (Xanthomonas campestris corylina) is számottevő betegségnek számít, de Magyarországon még nem terjedt el. Valószínű azonban, hogy hamarosan megjelenik. A levélen és a zöld gyümölcsön 1-2 mm-es sárgászöld és sötétzöld foltokat okoz. A vesszőkön barna elhalások lesznek a csúcson és a rügyek körül. Súlyos esetben elhal a vessző. Különösen a Barcelona (Fertile de Coutard) fajta érzékeny rá, kár mert ez a legjobb ízű mogyoró.
A napraforgó
Népies neve:
szotyola, tányérvirág, forgó
A növény leírása:
A fészkesvirágzatúak (Compositae) családjába tartozik, egyéves növény. Termesztett, a XVI. században került Amerikából Európába.
Hogyan gyűjtsük?
A növény friss, nyelv alakú, élénksárga színű karimavirágait - nyelves virágok - kell gyűjteni. A gyűjtés ideje a nyári hónapokra, július-augusztusra esik.
Mi van benne?
A nyelves virágok diterpéneket, triterpénszaponinokat, flavonoidokat, karotinoidokat tartalmaznak. A növény magjából hideg úton kipréselt zsíros olaj a következő hatóanyagokat tartalmazza: linolsav, linolénsav, olajsav glicerid-észter.
Mire jó?
Magjának olaját étkezési célokra és gyógyszeres kenőcsök készítésére használják. A többszörösen telítetlen zsírsavakkal megelőzhetjük a szív- és érrendszeri betegségeket, és csökkenthetjük a koleszterinszintet. A népi gyógyászatban nehezen gyógyuló sebek és száraz, pikkelyesen hámló bőr kezelésére használták. A homeopátiás készítményekben görcsoldásra és láz csillapítására alkalmazzák.
Hogyan használjuk?
Tea: Forrázzunk le 1 csésze forró vízzel 2 teáskanálnyi szárított napraforgóvirág-szirmot, majd 10 perc elteltével szűrjük le.
Főzéshez: A hidegen sajtolt napraforgóolaj igen gazdag esszenciális zsírsavakban. Magját salátákba, kenyerekbe sütik, és népszerű csemegeként fogyasztják.
Jó tudni!
Poros utak mentén ne gyűjtsük!
Érdekesség:
-
A napraforgó virága olyan népszerű lett Európában, hogy Van Gogh is elészeretettel használta csodálatos képeinek megalkotásánál.
-
A napraforgó-csíra jó D- és B-vitaminforrás, és ásványi anyagokban - kálium, kalcium és vas - gazdag.
-
Sárga színanyagot állítanak elő belőle.
Orbáncfű, közönséges Hypericum perforatumNépies neve: csengőfű, csengőlinka, kozmadinor, lyukaslevelűfű, Szent Antal virága, Szent János füve, Jézus füveAz orbáncfűfélék (Guttiferae) családjába tartozó évelő növény, amely erdőszélek, füves, cserjés helyek gyakori növénye.
Alap ismeretek
| A - F | G - K | L - O | P - T | V - Z |
|