Óra
 
Menü
 
Naptár
2016. Augusztus
HKSCPSV
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
<<   >>
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Számláló
Indulás: 2009-12-01
 
Társalgó
Név:

Üzenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
Linkek
 
Fórumok
 
Egyéb

Az ország háza
Readers Digest
Magyarország.hu
Magyarország szép
Lakáskultúra
Ezermester
Jómagam
Szertár
Csodák palotája
Ingyen energiával
a tiszta földért

Alternatív energia

 
Konyha
 
Vízhelyzet
 
Viccek

A nap vicce



Idézetek


(Idézetek)

 

 

 
Magyar termék
 
Mail

G-mail

Inda mail

 
Másik honlapom

 

S

Szmolka

 
Kezdőlap

Üdvözöllek. Nézz körül nálam.

 Ez vagyok én.

Szmolka Sándor vagyok. 1955-ben születtem.

Ez az én személyes portálom. Itt, gyermekkorom, történeteit, illetve egyéb írásaimat olvashatod, ha kíváncsi vagy rá.

Beszélgethetsz is velem. Azt sem bánom ha fiatal vagy, de azt sem, ha idős. Engem minden érdekel.

e-mail: szmolkasandor@gmail.com



Névnapi köszöntő



szmolkazol's photostream

Látogass el ide is
2=3
Layos
Judit
Sárkány Sándor
Pipafüst
Szabad szalon
Allegória
Kavicsok
Pásztor Piroska
Irodalmi Quadriga

Ajánlott oldalak
Mek
Art magazin
Art portal
Őszikék
DIA


 


 


 

 


"Ha újra elővesz a honvágy, gondolj arra: minden kép, amit mutat, a múlté. Mintha régi-régi fényképes albumban lapoznál. Ma már semmi sem azonos azzal, ami benned fáj. Nemcsak az idő változott: megváltoztak a hegyek és a völgyek. Az erdők és a mezők. Ma már nem olyanok, mint akkor voltak, ma már semmi sem olyan. Minden megváltozott, minden idegen. A meghitt régi utak, amelyekre visszavágyódik benned a fájdalom, már nincsenek."

Wass Albert


A Magyar Kultúra Napja
2010. január 23. 14:00:11


187 éve, 1823. január 22.én írta le Kölcsey Ferenc Himnuszunk szövegét szatmárcsekei magányában. Erkel Ferenc jó húsz esztendővel később zenésítette meg.

Gyönyörű költői mű e 64 sor.

A tudós irodalomtörténészek azonban nem túl gyakran emlegetik, hogy valójában miért is más ez, mint sok európai ország himnusza.

Mindjárt válaszolok rá - három példával is:

A németek például a Deutschland, Deutschland über alles, Über alles in der Welt kezdetű szöveget ma már nem éneklik. A második világháború után - mondjuk így - a győztes Európa tiltakozott e megfogalmazás ellen, mert e szöveg ugyebár annyit jelent, hogy Németország mindenek feletti, mindenek felett áll - az egész világon. Megmaradt Haydn gyönyörű zenéje és ma, az eredeti himnusz-vers harmadik szakaszát éneklik a németek - Bármily hihetetlen is, de csak 1991 óta.

A Szovjetunió himnusza a soha nem létező szabadságot emberiség legnagyobb pusztítóit Lenint és Sztálin éltette évtizedeken át. A mostani Oroszországnak - mondjuk így a jogutódnak - csupán 10 esztendős a himnusza.

A franciáké, az úgynevezett La Marseillaise - a vérben álló harcról szól és fegyverbe hív.

E rövidke európai példákat csak azért hoztam ide, hogy lássuk a legfontosabbat. Azt ugyanis, hogy a mi Himnuszunk nem éltet királyt, uralkodót, nem himnusza még a honszerző Árpádnak sem, az ország építő IV. Bélának úgyszintén nem, de még a diadalt diadalra halmozó Mátyást sem dicsőíti.

A mi Himnuszunk az évszázadokon át szorongatott, kétségbeesett nép IMÁDSÁGA a mi megtartó Istenünkhöz. Az irodalom tudós művelői tehát gyakran felejtik el - így emlegetni e csodálatos 64 sort. Tehát, hogy ez egy KÖZBENJÁRÓ IMÁDSÁG: Isten áldd meg a magyart!

Amíg nem volt Kölcsey Himnusza, addig is volt a magyarságnak összetartó, kollektív imádsága, a nép ajkán őrzött énekekkel. Nem minden időszakban, nem mindig azonos belső erővel, hiszen pl. az elmúlt század diktatúrái / 1919-re gondolok és az 55 évig tartó magyar bolsevizmusra / tűzzel vassal irtottak mindent, ami nem a parancsszó ideológiája szerint született. De mondom: voltak a nép ajkán őrzött énekek, pl. a Boldog- asszony anyánk, a Székely Himnusz / ne hagyd elveszni Erdélyt Istenünk /, a reformátusok 90-ik zsoltára: "Te benned bíztuk eleitől fogva", vagy az evangélikusok "Erős vár a mi Istenünk" kezdetű Luther éneke.

Tehát mindig az Isten segítségét, áldását kértük harcaink elcsüggedésünk, elnyomatásaink nehéz éveiben, vagy balsors tépte évtizedeink alatt.

Ilyen Himnuszt tehát egyetlen európai nép sem mondhat magáénak, mint amilyet nekünk hagyott örökül a 33 éves Kölcsey, a szatmárcsekei szoba csendjében. A Nemzeti Múzeumban őrzött kéziratban csak egy-egy parányi javítás látható, tehát szinte ömlött a tolla alól e felséges 64 sor.

Sajnos mindmáig nem védi az Alkotmány nemzeti imádságunkat, pedig rátört a sorokra maga Rákosi is az 50-es évek elején mondván: az mégsem lehet, hogy a dolgozó nép Himnusza, vagy bármely ünnepség az Isten nevével kezdődjön. Alattomos terve céljából magához kérette Kodály Zoltánt azzal a felszólítással, hogy írjon másikat, a szocializmushoz illőt. Kodály rövid válasz adott az élet és halál diktátorának. Ezt mondta: ahhoz sem hozzátenni sem abból elvenni nem lehet. Kodály a fejével játszott ebben a percben, de akkor Ő már Kodály Zoltán volt, a magyar zenekultúra és művelődés világszerte megkérdőjelezhetetlen tekintélye.

Rákosi nem nyugodott. Illyés Gyulát is magához intette, aki akkor a költészet, a haladó magyar gondolkodás legnagyobb vezéreként volt számon tartva itthon is, külhonban is, különösen Franciaországban. Írjon egy új Himnusz szöveget, mondta Rákosi, majd keresünk hozzá zeneszerzőt. A felszólításra Illyés ennyit válaszolt csupán: meg van az már írva. Mondanunk sem kell: Ő is a fejével játszott.

Miért fontos ma, hogy a hamar árvaságra jutó, betegségekkel küzdő, Kölcsey mit hagyott ránk e nemzeti imában?

Azért fontos, mert a Himnusz megírásának napját január 22.-ét 1989 óta a Magyar Kultúra Napjának mondjuk ugyan - ám a magyar művészetek,a kultúra a szemünk előtt silányul el vagy hever romokban.

Ez az állapot kiállásra, kitartásra, s ha kell kiáltásra kell, hogy kényszerítsen minden jóérzésű, gondolkodó embert, a magyar értelmiséget pedig kötelezően.

Mert látható módon megszűnt a tudás, a kultúra, az ifjúság oktatása és az Istenhit közötti sok évszázados, megbonthatatlan egység. Ez, amit mondok nem vallási, még csak nem is vallásossági és még kevésbé templomi kérdés. Mert ott, ahol az iskolaügy, tehát a jövő nemzedékének oktatása, nevelése csak tantervi, tantermi feladat vagy egyszerűen csak munka vagy pénzkérdés, - ott ezt az első számú nemzeti feladatot - elárulták!

OTT, ahol nem a magyar nyelv és történelem a legfontosabb tárgy, ott a jövő sírját ássák a nemzetoktatást eláruló politikusok.

OTT, abban az országban ahol nem alapkérdés a kultúra minden szegletében az emberiség 3 ezer éves alapértéke: az igazság, a jóság és szépség - ott, abban az országban hazárdjátékosok uralkodnak, akik a szexuális aberráció és a másság félmeztelenül vonaglóit vonultatják fel, a magyar világörökség csodálatos útján az Andrássy úton.

OTT, ahol iskolákat zárnak be, vagy sínket szednek fel politikai parancsra - mindegy, hogy milyen indokkal - ott, azokon a helyeken temetők lesznek. Ha hagyjuk.

OTT, ahol oly módon bomlik fel rend, hogy tanárverést látunk a képernyőn, ott, a kisebbség törvénytelensége tobzódik a többség felett egy - állítólagos jogállamban. Olyan kisebbségé, amely a Kárpát-medencében az elmúlt 6 évszázad alatt nemhogy egy templomot vagy iskolát, de még egy önsegélyező alapítványt sem tudott létrehozni magának, legjobb szándékú vezetőinek erőfeszítésével sem.

OTT, ahol egy Magyar Bálint nevű, magát a kultúra és oktatás miniszterének mondó ember kijelentheti, hogy nem a tudás az elsőrendűen fontos az iskolákban, hanem valamiféle reformanyag ilyen-olyan elsajátítása - ott a szellemi rókák garázdálkodnak a nemzet udvarán.

OTT, ahol a kabarében téma lehet az úgynevezett buta paraszt - nénikének öltözött férfiként - ott ország-idegenek uralják a televízió és rádió stúdióit. Akik e hazában nyilvánvalóan, nem érzik jól magukat Ezt a gyalázatot nem követhetnék el büntetés nélkül egyetlen európai országban sem. Hogy ugyanis ostoba közröhej tárgyává tegyék az ország egyik nemzetmegtartó erejét, a parasztságot.

OTT, ahol a tovább tanuló gyerek miatt a családoktól elvesznek és nem adnak nekik, ott szellemi tolvajok járkálnak közöttünk és a társadalom legfontosabb sejtje a család ellen intéznek, előre megfontolt, sátáni támadást.

OTT, ahol az emelkedő árak ellenére - lassan SEM tud szaporodni a családi könyvtár - csak és kizárólag a CD-k és DV D-k, - ott már a globalizmus ütött tanyát. És úgy lesz, miként a globalisták szeretnék: lassan elvész a Pál utcai fiúk, a Robinson, Fekete István Tüskevára, Vörösmarty, Petőfi, Kölcsey, Arany költészete, Jókai száz meg száz felejthetetlen hőse. Ott apránként le lehet majd tagadni Móricz Zsigmondot, s hogy egyáltalán élt Gyóni Géza, Nagy László, Illyés Gyula, Sütő András, Német László vagy
Kányádi Sándor.

OTT, ahol az orvost, a rendőrt, a papot és különösen a pedagógust az éppen uralkodó hatalom nem fizeti meg kellő megbecsülés mellett ott a nemzetet a tekintélynélküliség barbár útjára akarják lökni.

És cselédsorba a 21.-ik században.

Wass Albert írja: "a ki bántja a magyart, Téged is üt. Nemzeted jussát, igazát védeni kötelességed. Csak úgy lesztek erősek, ha megvéditek egymást. Mert bármelyik magyar vesztesége - a Te veszteséged is."

Mert, ha nem így tesszük, úgy némaságunkkal és bénaságunkkal hitelessé tesszük valamennyi, galád mozdulatukat.

A Magyar Kultúra Napján, csodálatos nemzeti közbenjáró imádságunk születésének évfordulóján tehát szomorúsággal kell megállapítanunk, hogy:

Magyarország bajban van!

S legelsőül azért, mert 93 ezer négyzetkilométeres ország az egyetlen a világon, amely saját országával van körülvéve.

Magyarországot - viharos, ám gyönyörű történelmével, máig példát adó kultúrájával, évszázadok óta a mai napig csodált művészetével - a jövő magyar generációjának kell átadnunk.

Mert Magyarországot, a mi Hazánkat, csupán megőrzésre kaptuk elődeinktől.

Magyarországot tehát meg kell menteni!

Kölcsey szavaival kérjük ezt, Himnuszunk utolsó versszakával:

Szánd meg Isten a magyart, kit vészek hányának, Nyújts feléje védő kart tengerén kínjának, Balsors, akit régen tép, hozz rá víg esztendőt, Megbűnhődte már e nép A múltat s jövendőt.

Murányi László

Kelt, Adyligeten az Úr 2010-ik esztendeje Fergeteg (Január) havának 15-ik
napján.

Elhangzott a dabasi Művelődési Házban, 2010. január 22.-én.

 


 

Az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS kérelme



Ezt mindenkinek tudni kell. Továbbítsátok!

Következő hasábokon egy, a szerkesztőségünkbe eljuttatott, eddig eltitkolt anyagot adunk közre. Kötelességünknek érezzük, hogy az írás napvilágot lásson legalább lapunkban, ha már a „független” magyar sajtó 2001. februárja óta hallgat róla. Trianon felülvizsgálata talán megkezdődhet, szégyelljük magunkat, hogy nem magyar kezdeményezés eredményeként!

_________________


Őexcellenciája Carla del Ponte Főügyész
ENSZ Háborús Törvényszéke New York
Hága

Tárgy: Az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS kérelme az Egyesült Nemzetek Emberi Jogok Chartája alapszabályára hivatkozással, az egyenlő elbírálás elvének biztosítása a Magyar Nép számára

Excellenciád!

Őszentsége II. János Pál Pápa 1984. január hó 12-én kelt Enciklikájában megalapította az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS Intézetet. Az Intézet az Egyesült Nemzetek Szervezete által 1948-ban alapított Emberi Jogok Chartája erkölcsi alátámasztására és fontosságának kihangsúlyozására szolgál. Az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS Intézet kormányoktól, pártoktól független.
Alapszabálya szerint segítenie kell azon személyeket, népeket, népcsoportokat, akiket emberi jogaikban megsértettek, gondoskodni kell arról, hogy a sérelem megszűnjön, illetve ha szükséges, nemzetközi fórumokon is képviselni kell a sértettek érdekeit.
Mint a fent említett Intézet főtitkára, az alábbi

petíciót

terjesztem elő:

Javaslom az 1920. június 4-én Trianoni és az azt kiegészítő 1947. évi szeptember hó 15-i Párizsi Békeszerződések jogi szempontból történő felülvizsgálatát. A felülvizsgálat eredményeképp kérem annak megállapítását, hogy a fenti szerződések érvénytelenek és kérem a szerződések hatályon kívül helyezését.

A nemzetközi joggyakorlat, valamint a Nürnbergi Nemzetközi Bíróság határozataira figyelemmel kérem az Egyesült Nemzetek Szervezetének Nemzetközi Bíróságát, hogy az egyenlő elbírálás elvének alapján mentesítse a Magyar Népet az I. világháborúban való részvétele miatt kiszabott kollektív büntetés és annak következményei alól.

Mint az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS Intézet főtitkára az ügyben egy Nemzetközi Vizsgáló Bizottság felállítását javaslom, a Vizsgáló Bizottság tevékenységének eredményeképpen pedig tárgyalás kitűzését.

Indoklás:

Történelmi tény, hogy az I. világháború kitöréséért a Magyar Királyságot felelősség nem terhelte. Ugyanakkor az 1920. évi Békeszerződés delegációi a világháború kitöréséért egyedül a Magyar Királyságot büntették meg.
A Békeszerződés előtt a Magyar Királyság
területe 325.411km2 volt,
lakosainak száma 20.886.000 fő.
A Békeszerződés következményeként
az ország területe 92.863 km2-re, míg
lakosainak száma 7.615.000 főre csökkent.

A Nürnbergi Nemzetközi Bíróság 1946. október hó 2-án a II. világháború kirobbantásáért és a világháborúban elkövetett jogsértésekért Németország akkori vezetőit felelősségre vonta és megbüntette, azonban a Német Nép felelősségét nem állapította meg. A Nemzetközi Bíróság a Német Népet mentesítette az egyébként törvénysértő kollektív felelősségre vonás alól.

Általánosan elfogadott tény, hogy egy nép vagy nemzet a vezetők bűneiért és törvénysértéseiért nem felel. Ugyanakkor az I. világháborúban való részvétel miatt Magyarország esetében nem az ország vezetőit, hanem a Magyar Népet büntették meg, ezeken túlmenően Magyarországot hatalmas összegű kártérítés megfizetésére is kötelezték.
Ez az eljárás több szempontból is törvénysértő.
A szerződés következtében Magyarország területi elcsatolása az alábbiak szerint történt:
- Romániához: 103.093 km2 (31,8%),- 5.256.451 fő (25,2%)
- Horvátország (Jugoszláviához): 42.541 km2 (13,1%), 2.621.954 fő (12,6%)
- Jugoszláviához: 20.551 km2 (6,3%), 1.510.897 fő (7,2%)
- Csehszlovákiához: 61.633 km2 (18,9%), 3.515.351 fő (16,8%)
- Ausztriához: 4.026 km2 (1,2%), 292.031 fő (1,4%)
- Lengyelországhoz: 589 km2 (0,2%), 24.880 fő (0,1%)
- Olaszországhoz: 21 km2 (0%), 49.806 fő (0,8%)
Elcsatolt területek és lakosság összesen: 232.448 km2 (71,5%), 13.271.370 fő(63,5%)
Elcsatolás után megmaradt terület és lakosság: 92.963 km2 (28,6%), 7.615.117 fő (36,5%)
Magyarországot 300 millió USD kártérítés megfizetésére is kötelezték az alábbiak szerint:
Oroszország részére 200 millió USD,
Jugoszláviának 50 millió USD,
Csehszlovákiának 50 millió USD.

A Békeszerződés kimondta, hogy amennyiben a szerződő felek a szerződésben foglalt megállapodást nem tartják be, úgy szerződésszegést követnek el, amelynek alapján a szerződés érvénytelenítésére, illetve hatályon kívül helyezésére kerülhet sor.
A Békeszerződéshez csatolt Kisebbségi Záradék szerint a Szerződést aláíró felek kötelezettséget vállaltak a területükön élő valamennyi nemzetiség emberi jogainak maradéktalan biztosítására. Az emberi jogok biztosítása az elcsatolt területeken nem érvényesült: Történelmi tény az elcsatolt területen élők más területekre kitelepítése, internálása, deportálása. Tény a templomrombolások, a vallásszabadság semmibe vétele, a nyelvhasználat korlátozása, a kultúra gyakorlásának tiltása. A kisebbségi jogok betartása biztosítva nem volt, ezzel a szomszédos államok - Románia, Jugoszlávia és Csehszlovákia - szerződésszegést követtek el.
Külön kiemelném azt a történelmi tényt, amikor Csehszlovákiából több, mint 100 ezer magyart kényszerítettek lakhelyének elhagyására és Magyarországra történő költözésükre úgy, hogy ingó és ingatlan vagyonukkal nem rendelkezhettek (Benes dekrétumok…).
A Szerződéshez csatolt Kisebbségi Záradékban foglaltak betartását soha senki nem ellenőrizte. A Záradékban foglaltak betartása a Magyarországgal határos államok részéről 1920. évtől kezdődően nem érvényesült… A kisebbségeket ért atrocitások következménye az is, hogy több, mint 100 ezer magyar az elcsatolt területekről gyakorlatilag eltűnt. Ez a háborús bűntett miatti felelősséget felveti. Hivatkoznék arra a konkrétumra, amikor Josip Broz Tito terroristái több, mint 40.000 magyart mészároltak le Délvidéken. A magyar lakosság számának radikális fogyatkozását a korabeli és a jelenlegi lexikonok adatai közötti eltérés is igazolja. E körben figyelembe veendők az 1910-es népszámlálásadatai is.

A petícióban foglaltak értékelése során figyelembe kell venni azt is, hogy a Szerződést aláíró államok közül több országnak a helyzetében változás állott be:
- A Szovjetunió, mint egységes állam megszűnt.
- Jugoszlávia, mint a Szerződést aláíró egyik állam a korábbi formájában megszűnt létezni.
- Csehszlovákia, mint egységes állam ugyancsak megszűnt.
A változások miatt a Szerződés a jogi formájában sem tartható fenn.

A fentieken túlmenően a következőkre kívánok még rámutatni.
A Békeszerződések következtében Magyarországot – többek között - az alábbi veszteségek érték:
Haditengerészetüket ért kár színaranyértékben:
- hadihajó 60.000 kg színarany
- hajógyári anyagok, iparcikkek, gépek 480.000 kg
- hadikórházak, hidrográfiai hivatalok, hadiakadémiák 300.000 kg
- hadikikötői felszerelések 10.000 kg
- 801 db hajó 80.000 kg
- Fiume kikötő felépítésének értéke 21.300 kg
- Fiume kikötő ingó és ingatlan értéke 7.500 kg
- tengerhajózási vállalatoknak nyújtott segély összege 7.500 kg
- tengerhajózási vállalatok vagyona 7.785 kg
- összesen 974.085 kg színarany-érték.
(Az adatok dr. Juba Ferenc tengerészkapitány-történész szakértő adatain alapulnak.)

További veszteségek:
- az ország összes arany-, ezüst- és sóbányája,
- a szénbányák 80 %-a,
- az erdők 90 %-a,
- vasútvonalak és az ezekhez tartozó vasúti szerelvények,
- a felbecsülhetetlen értékű műkincsek,
- Fiume, az egyetlen tengeri kikötő elvétele,
- az összes tengeri és folyami hajók.

Közismert tény, hogy a Békeszerződés delegátusainak tagjai között a Magyarországot sújtó retorziót illetően egyetértés nem volt. A nézetkülönbségek a korabeli jegyzőkönyvekből, visszaemlékezésekből egyértelműen igazolhatók…

A továbbiakban a Szerződés létrejöttében és a Szerződés megkötése utáni időszakban hivatalban lévő politikai személyiségek véleményét idézem:
David Lloyd George brit miniszterelnök a Londonban, 1928. október hó 4-én előadott beszédében kijelentette: „a teljes okmány- és adattár, amit egyes szövetségeseink a béketárgyalások során nekünk szolgáltattak, hazug és hamisított volt. Nem vettük észre a szövetségeseink által elénk terjesztett statisztikák valótlanságát, amely végül is a diplomácia történetének legigazságtalanabb békéjét hozták létre, és amelyek következménye a nemzetközi törvények és a nemzetközi jogok legdurvább megsértése volt.” (A fentiekről David Lloyd George az emlékirataiban szól…)
Henry Pozzi 1933-ban megjelent írásában kifejezetten felveti a tárgyalófelek felelősségét. Lord Newton szerint „a nagy békebírák nem ismerték azon nemzetek néprajzának, földrajzának és történelmének alapelemeit, amelynek sorsát rendezniük kellett.”
Robert Cecil angol delegátus szerint „a Népszövetséget azon célból hozták létre, hogy „időről időre határrevíziót eszközöljön.”
Nicolson Harold, aki a Békekonferencián jelen volt, 1933. évben a következőket írta: „Magyarország feldarabolása oly módon történt, hogy az érdekelt lakosság véleményét senki sem vette figyelembe.”
Az angol diplomata „Peacemaking” című könyvében több érdekelt államférfi véleményét is összegzi, amikor a következőt jegyzi fel: „az uralkodó gondolat az volt, hogy az elért béke rossz és alkalmazhatatlan, a béke az intrikának és a kapzsiságnak az eredménye, és ez a béke inkább előkészíti a háborút, mint azt megakadályozná.”
Nitti, aki az olasz kormány nevében szólott, a békefeltételeket azért tartotta elfogadhatatlannak, mert Magyarország szétdarabolása esetében a szláv túlsúly ellen nem látott semmiféle erőt. Nitti kitért arra is, hogy Olaszország az Osztrák-Magyar Monarchiával, nem pedig Magyarországgal harcolt.
A későbbi amerikai nagykövet, Bullit, a következőket írta Wilson elnöknek: „Én csak egy vagyok azok a milliók közül, akiknek bizalmuk volt Önben. Mi azt gondoltuk, hogy Ön egy pártatlan és igazságos békét akar. Ennek ellenére a területi feldarabolásoknak népek lettek az áldozatai, és ez magában hordja egy háború csíráit. A Békekonferencia rendelkezései bizonyos, hogy újabb nemzetközi összeütközéseket éleznek fel. Saját népe és az emberiség érdekében az Egyesült Államoknak kötelessége, hogy megtagadja ennek az igazságtalan békének az aláírását.”
Itt kell említeni Ionel Bratinau román miniszterelnök 1920. július hó 1. napján Bukarestben elhangzott nyilatkozatát: „nem nyughatunk addig, amíg a magyar népet gazdaságilag és katonailag teljesen tönkre nem tesszük, mert mindaddig, amíg Magyarországban az életképességnek szikrája is van, mi magunkat biztonságban nem érezhetjük.”
A Trianoni Békeszerződés tárgyalása során több esetben felvetődött, hogy Romániát tekinthetik-e a tárgyaló felek szövetséges államnak. A Franciaországot képviselő Tardieu és Berthelot voltak azok, akik nem kis nehézségek árán érték el azt, hogy az Antant nagyhatalmak Romániát hadviselő államnak ismerjék el. Maga Clemenceau miniszterelnök nyilatkozta, hogy „a szövetségesek megegyeztek abban, hogy Romániát ismét szövetséges hatalomnak tekintik, és a Konferencián e szerint kezelik”, tehát a szövetségesek Romániának ugyanolyan számú küldöttséget engedélyeztek, mint Belgiumnak vagy Szerbiának, vagyis azoknak az államoknak, amelyek a háború kezdetétől annak befejezéséig harcoltak Németország - Ausztria-Magyarország ellen.
Történelmi tény, hogy a magyar delegáció a Béketárgyalásokon nem vehetett részt. Csupán akkor volt jelen, amikor a meghozott ítéletet, határozatot a részére kézbesítették. Ekkor közölték a magyar delegációval, hogy csak akkor lehet tagja a Népszövetségnek, ha a határozatot tudomásul veszi.

A magyar delegáció a kényszerítő körülmények hatása alatt írta alá a Békeszerződést. Ez az aláírás, mivel a kényszerítő körülmények hatására történt, mind a nemzetközi jog, mind pedig a bírói joggyakorlat értelmében érvénytelen.

A közelmúlt - de a Békeszerződés következményeivel szorosan összefüggő - jellemző példája a 169/1997-1991/18 számú törvény, melyet a román illetékes szervek fogadtak el. Ez rendelkezik a törvénytelenül elvett, elkobzott ingatlanok eredeti tulajdonosainak történő visszaszolgáltatásáról. E törvény nemzetközi visszhangja pozitív. Ugyanakkor tény, hogy a törvény ellenére a Romániában kisebbségben élő magyar anyanyelvű lakosság - akiknek mintegy 70-75 %-a a törvény hatály alá tartozna - semmiféle korábban elkobzott vagyonát vissza nem kapta. Hasonlóan a törvény hatálya nem terjedt ki a római katolikus egyházra sem.

Záradék:

A petícióból kitűnik, hogy a Trianoni szerződés elfogadásakor Magyarországot az I. világháborúban való részvételéért büntették meg. A Párizsi Békeszerződés aláírásakor viszont Magyarországot a II. világháborúban való részvétele miatt marasztalták el. Mindkét szerződés kollektív büntetésről rendelkezett, ami a nemzetközi jog alapján elfogadhatatlan.

Összességében megállapítható, hogy mind a Trianoni, mind a Párizsi Békeszerződés alakilag és jogilag is érvénytelen.
Az elcsatolt területen élő magyar állampolgárok sérelmére 1920. évtől kezdődően olyan bűncselekmények elkövetése történt, amelyek a nemzetközi jog alapján nem évülnek el…

Szükséges annak bíróság által történő kimondása, hogy a fent említett Szerződések érvénytelenek és az érvénytelenség következtében a Magyar Népet jogorvoslat illeti meg.

A büntetőjogi felelősség kérdése is vizsgálatot igényel. A tény feltáráshoz kíván segítséget nyújtani az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS, amikor egy nemzetközi vizsgálóbizottság felállítását szorgalmazza, és ehhez a maga részéről minden segítséget megad. A vizsgálóbizottság felállítását 25-30 fő részvételével javaslom, amelyekből 10 szakértőt az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS delegálna.

E személyek az elcsatolt területeken használatos nyelvet beszélik. A bizottság tagjai a petícióban foglaltakat a helyszíni vizsgálatok keretében konkrétan igazolják. Az 1956-os Magyar Forradalom idején az Egyesült Nemzetek Szervezetének nem volt lehetősége támogatni a magyar nemzet szabadságharcát. A körülmények megváltoztak. Az ENSZ-nek most lehetősége nyílik arra, hogy jóvátegye az akkori közömbösségét.

Tisztelettel: Prof. Ludwig von Lang főtitkár

 

7 hozzászólás
Idézet
2012.12.21. 12:29
Radmila

Ami engem illet, én a himnusszal kapcsolatos íráshoz szólnék, de csak nagyon röviden.

Mi annak idején, persze rövidebben, de hasnló hozzáállassál dolgoztuk fel Kölcsey versét. ami a  magyar himnusz szövegét illeti.

Ennek ellenére bővültek ismereteim, és a szöveg minden szavával egyetértek.

Szeretettel gratulálok a szerzőnek: Radmila


Válasz:

Örülök, hogy olvastad kedves Radmila.

Idézet
2011.10.16. 19:16
M. Fehérvári Judit

Lemaradt a ha elől a mintha... Így már másabb az értelme...

Idézet
2011.10.16. 19:15
M. Fehérvári Judit

Nahát! Hogy milyen jól elvagytok Ti Itt!

 

Az a baj az Adamecz László hozzászólásával, elnézést, mert én sem iserem Sanyit csak a netről, hogy nem a Művet, hanem a személyiséget próbálja értékelni. Miért ne lehetne valaki abban a válogatásban jó? Még mindig sokkal előrébb visz, ha egy sokadrangú oldalon ugyanilyen.

 

Szeretettel:

 

Ditta

 

 


Válasz:

Igy igaz.

Idézet
2011.10.11. 19:28
ADAMECZ lÁSZLÓ

Tisztelt Sándor!

Érdeklődve olvastam írásaidat, köztük a Reader s' DIgestben közöltet is.  Kérlek válaszold meg, amikor ez az írás  jó, miként van az, hogy sem vélemény, sem

tetszésszám nem tükrözi azt. Lehet ez jó szervezés? Gondolom nem vagy rászorulva effajta népszerűségre. Lehet,hogy a havi legtöbb szavazat elérése a hajtóerő?

Sajnálom,hogy nem ismerlek ,mert csak így alakulhattak gondolataim. Minden jót kívánok! László


Válasz:

Hát itt a vélemények és a tetszésszám csak elvétve akad. Hogy miért, nem tudom. De ha a Csillagszemeken, vagy az Allegórián nézed, már más a helyzet. A nézettség meg magáért beszél. Nem sok. Nincs semilyen hajtóerő, ez a honlap itt van és kész. Viszont az Adamecz név ismerősen cseng, Nincs kapcsolatod véletlenül Tápióbicskével?

Köszönöm, hogy benéztél hozzám. Gyere máskor is.

Idézet
2011.05.07. 18:51
bocskailayos

Nem az itt közölt szövegre vonatkoztatom elsősorban. Inkább a szerző és a hozzá hasonlóak általános munkásságára.

"Magyarországot - viharos, ám gyönyörű történelmével, máig példát adó kultúrájával, évszázadok óta a mai napig csodált művészetével - a jövő magyar generációjának kell átadnunk."

Ugyanezt elmondhatná egy "ultrafrancia", vagy egy "ultraangol." (A görögöket már szóba sem hozom. ) " aki bántja a magyart, Téged is üt."  - egyfelől, és számos OTT-passzus, amelyben magyart üt a magyar szerző, ezért, azért, amazért, - csak két sovánka hivatkozás.  (Még akkor is, ha van igazságtartalma a felsoroltaknak.)

 


2011.05.06 19:49
Layos

„ Hát, gondoltam felelgetek az OTT-okra. De a végére érve látom, nem a Te tolladból származik, Sándor. Ha valamiféle ars poeticának szántad, tiszteletben tartom.

Murányival azonban nincs mit kezdenem. Különös, szinte már el is feledtem, pedig nagyon nem szerettem már "akkor" sem. Most kicsit ráolvastam. Sajnálatosan leginkább Szibillánál , és ez nem sok jót jelent. Az olvasottakat nem méltatnám. Tudom, hogy egy honlap nézettsége nem valós nézettség, de elnézve M.L. írásait az, hogy a 800-1000 nézettségből egyetlen hozzászólás nem csiholódott...hát az érdekes. (Tudom, hogy van ez. Az én új oldalamat is van hogy napi 180-360 - an látogatják. Igazából ez 15-20 valódi személy. )

No, nem ez a lényeg. Hónem a hitelesség. Azt M.L. nálam eljátszotta, és veszített. Nem mintha számítana, én sem vagyok egy fajsúlyos játékos. Nem tudom, mennyire sikerül a magam füstölgéseiben kerülnöm a demagógiát, műhazafiságot, ultramagyarságot, csak remélem, hogy megteszem ami tőlem telik.


Válasz:

"Nem tudom, mennyire sikerül a magam füstölgéseiben kerülnöm a demagógiát, műhazafiságot, ultramagyarságot, "

Nem értem ebben a szövegben mi a demagógia, mi a műhazafiság és mi az ultramagyar?

Idézet
2011.05.06. 19:49
Layos

Hát, gondoltam felelgetek az OTT-okra. De a végére érve látom, nem a Te tolladból származik, Sándor. Ha valamiféle ars poeticának szántad, tiszteletben tartom.

Murányival azonban nincs mit kezdenem. Különös, szinte már el is feledtem, pedig nagyon nem szerettem már "akkor" sem. Most kicsit ráolvastam. Sajnálatosan leginkább Szibillánál , és ez nem sok jót jelent. Az olvasottakat nem méltatnám. Tudom, hogy egy honlap nézettsége nem valós nézettség, de elnézve M.L. írásait az, hogy a 800-1000 nézettségből egyetlen hozzászólás nem csiholódott...hát az érdekes. (Tudom, hogy van ez. Az én új oldalamat is van hogy napi 180-360 - an látogatják. Igazából ez 15-20 valódi személy. )

No, nem ez a lényeg. Hónem a hitelesség. Azt M.L. nálam eljátszotta, és veszített. Nem mintha számítana, én sem vagyok egy fajsúlyos játékos. Nem tudom, mennyire sikerül a magam füstölgéseiben kerülnöm a demagógiát, műhazafiságot, ultramagyarságot, csak remélem, hogy megteszem ami tőlem telik.


Válasz:

"Nem tudom, mennyire sikerül a magam füstölgéseiben kerülnöm a demagógiát, műhazafiságot, ultramagyarságot, "

Nem értem ebben a szövegben mi a demagógia, mi a műhazafiság és mi az ultramagyar?

Idézet
2010.01.02. 08:03
Kovács Mihály

Szia!

Én egy 40-éves fickó vagyok. Gyerekkoromban, a hozzád hasonló korú fiatalok felénk is gyakran peckeztek. Engem nem engettek a közelükbe mikor ilyet játszottak mondván, hogy túl kicsi vagyok. Így mi igazán meg se tanultuk, hogy miként lehet ezt játszani. Kár lenne ha a ti korosztályotokkal ez végleg eltűnne a földszínéről. Úgy gondolom, hogy fel kellene ébreszteni ezt a nem mindennapi sportot több évtizedes álmából. Ehhez először is le kell írni a szabályokat, majd megtanítani rá gyerekeinket. Ha tudod, kérlek írdd meg nekem a peckezés játék menetét. Szeretném népszerűsíteni, mert ez egy ősi magyar játék amit csak jóformán vidéken játszottak. A városi ember azt se tudja, hogy ez mi fán terem.

Előre is kösz Misi


Válasz:

Kössz az érdeklődést. A szabályokat itt olvashatod. Kicsit hevenyészett még, de dolgozom rajta. Nézz be később is hozzám, hátha eszembe jut még valami. Ha kérdésed van, a peckezés oldalon tedd fel nekem, légy szives. Az oldalt, a fentebb levő linken tudod elérni, vagy itt.

Találtam még két linket, de szerintem ezek nem igazán jók.

Döntsd el magad. Az egyik itt, a másik pedig itt van.

 

FARKASMETAL -lakatosmunka, kovácsoltvas, kerítés,kapu-FARKASMETAL- géptartó és egyéb lakatosmunka - www.farkasmetal.hu    *****    BOOKFANCLUB -> A könyvek birodalma elvezet a képzelet csendes világába!    *****    AGICA-STORIES - életem történései egy helyen - SMAGICA BLOGJA    *****    Babát tervezel, babát vársz? Ismerd meg az én utamat! És azt amin elindultunk!    *****    Lucy vagyok, egy átlagos lány, aki imádja az életét, mert az egy gyönyörûség!    *****    Az az ember, aki nem fél semmitõl, nem is szeret semmit. De ha nem szeretsz semmit, ugyan mi örömöd lehet az életben?    *****    Csak a bolond álmodozik arról, ami nem lehet az övé.    *****    BEAN BOOZLED KIHÍVÁS | BOGOLY BERTI-FÉLE MINDENÍZÛ DRAZSÉ KIHÍVÁS | NYEREMÉNYJÁTÉK!    *****    Csatlakozz Te is!    *****    Welcome to Wonderland - személyes blog    *****    Pár napja nyílt meg a legújabb The Originals-szal foglalkozó honlap. The Originals|The Originals|The Originals|Nézz be!!    *****    Uccu, fiúk, lányok! Robog a szénaboglya! Láttatok már ilyet? Nem?? Gyertek a Mesetárba!!!    *****    Blog, youtube csatorna, animefeliratok, mangafordítások és cikkek egy kattintásra. tomyx20    *****    "Elfutok, de vajon üldözni fogsz? Ha te elfutsz, vajon üldözni foglak?"    *****    Aglanir - Hõsregék - Légy egy, a világ hõsei közül. Válassz oldalt, és csatlakozz egy új kalandhoz! - Állj közénk!    *****    Legendákkal nem lehet csatát nyerni. - A JÁTÉK csak most kezdõdik! - CSATLAKOZZ! - the game begin    *****    Ünnepi minijátékok a Histórián!    *****    NÉZZ BE MO LEGÚJABB TRÓNOK HARCA RAJONGÓI OLDALÁRA // GoT // NÉZZ BE MO LEGÚJABB TRÓNOK HARCA RAJONGÓI OLDALÁRA // GoT /    *****    A hõs jön, lát, gyõz; éppen olyan közhelyesen, ahogy ezt tudat alatt elvárjuk tõle. - RPG GAME - Szerepjáték!    *****    Recept Klub - süssünk fözzünk valamit gyorsan, fogyókúrás diétás receptek!