Agyig�cs�:

Az agyig�cs� n�v, az agyag�s� sz�, n�pies v�ltozata. K�toldalt meredek, mondhatni f�gg�leges, helyenk�t a 10-12 m�tert is el�r� szakad�kos agyagfallal hat�rolt, k�r�l bel�l, 50-100 m�ter sz�les, t�bb sz�z m�ter hossz� kanyonszer� k�pz�dm�ny. Ezt mesters�gesen, a t�bb sz�z �ve itt lak� emberek alak�tott�k ki, a v�lyogvet�shez, vert fal� h�z�p�t�shez haszn�lt, agyigg�dr�kb�l kinyert, agyag kitermel�s�vel.

Az 1960-70–es �vekben, parti fecsk�k ezrei f�szkeltek, a meredek agyagfal �szaki oldal�ba v�jt od�kba. A ny�zsg� mad�rt�meg vitt �letet, az akkor m�r, szinte teljesen elhagyott k�pz�dm�ny, akkor m�g, er�sen visszhangz�, agyagfalai k�z�.

Az agyig�cs� fels� v�g�be, a m�r r�gebben odatelep�lt, cig�nycsal�dok foglalkoztak m�g, v�lyogk�sz�t�ssel. Ezt a tev�kenys�get, f�leg a falusi emberek megrendel�s�re, vagy saj�t r�szre v�gezt�k. Akkoriban voltak m�g olyan csal�dok, akik �sszefogtak, �s kal�k�ban elk�sz�tett�k az �p�tkez�shez sz�nt v�lyogokat.

�szakon, a szakad�k felett az �reg temet�, keleten a fels� bej�rat, minek d�li oldal�n volt egy kis cig�nytelep, d�len a szakad�k f�l�tt sz�nt�f�ldek, nyugaton pedig a dugella patak hat�rolja.

Agyigg�d�r:

Az agyigg�d�r 2-3 m�ter sz�les �s n�ha, ugyanilyen m�ly f�ldbev�lyt g�d�r. A v�lyogvet�k innen termelt�k ki m�g az 1960-70-es �vekben is, az agyagot. Mikor m�r neh�zkess� v�lt a kitermel�s, �jat kezdtek. Az elhagyott g�dr�k megteltek es�v�zzel, �s a k�s�bbiekben, a v�lyogver�shez innen nyert�k a vizet. Ha kifogyott a v�z az agyigg�dr�kb�l, a v�lyogk�sz�t�k a j�val t�volabb lev� dugella patakb�l hordt�k.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s