Agyigácsó:

Az agyigácsó név, az agyagásó szó, népies változata. Kétoldalt meredek, mondhatni függőleges, helyenkét a 10-12 métert is elérő szakadékos agyagfallal határolt, körül belül, 50-100 méter széles, több száz méter hosszú kanyonszerű képződmény. Ezt mesterségesen, a több száz éve itt lakó emberek alakították ki, a vályogvetéshez, vert falú házépítéshez használt, agyiggödrökből kinyert, agyag kitermelésével.

Az 1960-70–es években, parti fecskék ezrei fészkeltek, a meredek agyagfal északi oldalába vájt odúkba. A nyüzsgő madártömeg vitt életet, az akkor már, szinte teljesen elhagyott képződmény, akkor még, erősen visszhangzó, agyagfalai közé.

Az agyigácsó felső végébe, a már régebben odatelepült, cigánycsaládok foglalkoztak még, vályogkészítéssel. Ezt a tevékenységet, főleg a falusi emberek megrendelésére, vagy saját részre végezték. Akkoriban voltak még olyan családok, akik összefogtak, és kalákában elkészítették az építkezéshez szánt vályogokat.

Északon, a szakadék felett az Öreg temető, keleten a felső bejárat, minek déli oldalán volt egy kis cigánytelep, délen a szakadék fölött szántóföldek, nyugaton pedig a dugella patak határolja.

Agyiggödör:

Az agyiggödör 2-3 méter széles és néha, ugyanilyen mély földbevályt gödör. A vályogvetők innen termelték ki még az 1960-70-es években is, az agyagot. Mikor már nehézkessé vált a kitermelés, újat kezdtek. Az elhagyott gödrök megteltek esővízzel, és a későbbiekben, a vályogveréshez innen nyerték a vizet. Ha kifogyott a víz az agyiggödrökből, a vályogkészítők a jóval távolabb levő dugella patakból hordták.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés